AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Nagydiósi Gézáné: Karács Ferenc rézmetsző-munkássága (Halálának 120. évfordulójára)

Dugonics: Jolánha c. műben c. első költemény elé helyezett 9X7,5 cm-es invokációs metszet a könyvdíszül alkalmazott korabeli rézmetsz vények egyik jellegzetes szép darabja. Az ovális keretben elhelyezett szimbolikus alakok (múzsa, bagoly, pegazus) ahogyan a tájba bele vannak helyezve, levegős háttérrel, érdekes vonalas megoldással, fény és árnyalás jelöléssel igen hatásosak.

89 Könyvillusztrációnak tekintjük Dugonics: Jolánka?

0 c. művéhez mellékelt 9X8,5 cm-es metszetét is. A két várkastély mérnöki gonddal van kidolgozva, ebből a szempontból különösen a Zoltán Kastélya jó munka. A hegyek keresztbefutó ferdevonalas megoldása a nagyobb felületek problémáját jól áthidalja, — az előttünk meredeken magasodó hegy (Sojmos) sziklás-hullámos problémája mintha csak részben lenne megoldott. Ügyes a fák, a növényzet és a folyó valószerű ábrázolása. Az 1817-ben Trattner János Tamás kiadásában megindult Tudományos Gyűjtemény c. folyóirat — melynek tervéről a Karács-házban sokszor esett szó — többször említette Karács munkásságát és adott munkáiból olvasóinak, főleg — amint láttuk — az oklevelek másolatait. Egy időben ő készítette a címlapot,

91 a rajta levő magyar nemtőt. A legelső kötetekhez Mansfeld véste a kis szárnyas ifjú alakot — allegorikus műveken ezt szívesen használta az újabb szobrászat és festészet is —, ugyanezt az elgondolást öltözteti határozottabb vonásokba Karács is a Tudományos Gyűjtemény címlapjának közepén többszörös köralakú keretbe (5 cm-es): a nemtő az ország címerét tartja egyik kezével, másik324