AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)
I. A könyvtár életéből - Az Országos Széchényi Könyvtár 1958. évi beszámolója
A tár legjelentősebb szerzeményei ez évben: Vételek: 1. Németországi eredetű, 15. századi gyűjteményes kézirat, amelynek egyik része eddig ismeretlen, magyar vonatkozásokat tartalmazó krónika-szöveg, latin nyelven. 2. Kálvin János Institúció-jának 16. századi kiadása, egykorú magyar nyelvű bejegyzésekkel. 3. Kray Jakab eddig elveszettnek hitt, kiadatlan naplója a 17. sz. végéről — 18. sz. elejéről; értékes történelmi forrás. 4. Táncsics Mihály: Pazardi c, 1836-ban megjelent munkája, a cenzúra által törölt részeket közlő kéziratos kiegészítésekkel. 5. Kossuth Lajos 35 kiadatlan levele és két cikkének kézirata. 6. A Magyar Szemle Társaság irattárából ezernél több politikai, kiadás- és tudománytörténeti szempontból érdekes levél, feljegyzés. Ajándékok: 7. Ady Endre 60 levele. Biró Lajosnétól, Londonból. 8. Elek Artúr hagyatéka (500 db), Basch Lóránt ajándéka. Feldolgozás a) A Tár saját anyagának feldolgozása Az új szerzemények folyamatos feldolgozása mellett (5744 db) a régi állomány tudományos feltárása egyike volt a legfőbb tervfeladatoknak. Az újkori latin kéziratokról kiadandó nyomtatott katalógushoz belső munkában 2156 címleírás készült. (Ugyanakkor az akadémiai célhitelből dotált munkaközösség 379 címfelvételt készített.) A jelenleg 9757 tételt magában foglaló latin anyagból 1958 végéig összesen 7388 címleírás készült el, több évi munka eredményeként. Elkészült a francia.nyelvű kéziratok katalógusának nyomdakész kézirata. A katalógust Musztács Ágnes, az Egyetemi Könyvtár munkatársa, egyetemi szakdolgozatának alapján állította össze; munkáját a Kézirattár vezetője irányította, átnézte, korrigálta és kiegészítette. Folytatódott a munka a német kéziratok előkészületben levő s kinyomatásra szánt katalógusán: ez évben fejeződött be a 3500 tételt magában foglaló anyag nyers címleírása és megtörtént a kéziratok provenienciájának megállapítása különböző források alapján. Kezdetét vette a leírásoknak bibliográfiai adatokkal való kiegészítése is. b) Országos jeladatok A kézirattár folytatta az országos kéziratkataszter (Kézirat-KK) felállításának előkészítési munkálatait. A vidéki gyűjteményekben levő kéziratos anyag helyszíni számbavételére a kiszállásokra szükséges anyagi fedezet híján nem kerülhetett sor. Az ezekre szánt időt ä kataszter munkálataival párhuzamosan folyó, s ez utóbbit kiegészítő kéziratbibliográfia további kiépítésére fordították a Kézirattár dolgozói. Átnéztek 97 662 folyóiratoldalt és 6944 cédulát készítettek. 31