AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Nagydiósi Gézáné: Karács Ferenc rézmetsző-munkássága (Halálának 120. évfordulójára)

Bizonyára fiatalabb éveinek nagyobb megrendelései segítették abban, hogy házat építhessen.

31 Később azonban ezek az egyházi és világi megbízások csökkentek, illetve ő maga is idejének nagy részét atlaszának szenteli. így azután — noha Szadán szőlője is volt és ilyen szorgalmasan dolgozott — később nagylétszámú családjának eltartása gondot okozott és öregkorában kellett jobban küzdenie az anyagi nehézségekkel is.

32 Megbecsülését és társadalmi helyzetét jellemzi a Karacs-ház mindennapi élete. A ház egyszerű, semmiféle külföldi cifraság nem volt benne, mert csak magyar készítményt vásároltak,

33 de az a bizonyos magyaros vendégszeretet mégis kedvessé tette otthonukat.

34 Ez a ház egyik központja volt akkoriban a magyarosodás előharcosainak, a haladó szellemnek, a közművelődés munkásainak, a magyar nemzeti érzésnek és az irodalmi megbeszéléseknek. — Gyakori vendég volt: Virág, Vitkovics, Fáy, Kulcsár, Pethe, Bajza, Kölcsey, Somogyi Sándor, Döbrentey (1820-tól), Horvát István, Vajda Péter, Vörösmarty, az ifjú Kovács Pál költő, Angyalffy újságíró; a festők közül Marczinkay, Schafft, Szentgyörgyi, Simó, Richter, Donát; Ferenczy István szobrász, Szentpéteri ezüst- és domborműves; az első himlőoltó: Cseh Szombathy József; Reindel Bernát mérnök; Domby Márton, Sztrókay Antal és Ballasa ügyvédek, és Trattner. A színészek közül Udvarhelyi Miklós és Déryné volt a család barátja. Kazinczy 1829-ben látogatott el házukhoz, mikor Pesten időzött. A nádor felesége nemegyszer vendégük volt. Garayné és Vajdáné pedig barátnői voltak Karacsnénak,

35 — a tudós Bessenyei György unokájának —, aki megelőzte korát a női hivatás értékelésében, műveltségében és ítéleteiben — és aki férjének megértő segítőtársa és lelkesítője volt. Karács jellemvonása: nagy szorgalom és lelkiismeretesség. Nemcsak állandóan tanul és olvas („kedvencei Róma és Göröghon nagyjai"),

36 hanem figyelemmel kíséri a kor földrajzi-irodalmát is, és amint valami adatot tud meg, azt térképein rögtön javítja. A térképek feliratait gyakran külön írásmetsző vágja,

37 ő ezt is maga készíti. Nemcsak metsz, hanem két réznyomó préssel ellátott kis műhelyében — később családja bevonásával — sokszorosít is. Gyermekei és felesége a lenyomatok készítésén (papíráztatás, szárítás stb.) kívül főleg a színezéseken dolgoznak. Kora hajnaltól rendszeresen ebben a kis műhelyében tevékenykedik.

38 A társadalmi érintkezésben, vitákban az ő nyugodt, megfontolt s megbízható egyénisége úgy látszik különösen alkalmas volt, hogy a békességet fenntartsa.

39 Jellemző a Teréz leánya által leírt eset. Karacséknál nagy viták alakultak ki a nyelvújítási harc körül, a Conversations Lexikon pör felett, többen támadták Kazinczyt, Kölcseyt. Különösen Kölcseyt bírálták erősen egyik alkalommal. Karács így szól a vitába: ,,Az urak most oly férfiakat támadtak itt meg. kik nem lévén jelen, nem védhetik magukat." „Tehát védje barátom Kölcseyt — szólalt fel egy Erős nevű úr — ki hazánk legjelesebb költőjét tollával ledorongolta az írói pályáról." (Nyilván Berzsenyire gondolt.) „A mi Kölcseyt illeti — szólt Karács a legyőzöttet színlelve — valóban rólla én is azt mondhatom, hogy ezen igen 314