AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Fazakas József: A magyar papírtörténeti irodalom bibliografiája

A magyar papírtörténeti irodalom bibliográfiája FAZAKAS JÓZSEF Mintegy fél évszázaddal ezelőtt, 1907-ben, egy nagyigényű és igen nagy jelentőségű munka jelent meg az európai könyvpiacon, a genfi Charles-Mo'ise Briquet Les filigranes* c. négykötetes műve, amelyre az európai tudományos életnek úgyszólván valamennyi jelentős köre felfigyelt. A munka szerzője, aki ekkor már kiváló és elismert szakértője volt a víz jegy kutatásnak és a papírtörténetnek, terjedelmes és részletes lexikális munkát adott a különböző tudományok kutatóinak kezébe, értékes segédeszköz gyanánt. A történelem, az irodalomtörténet és a többi rokontudomány művelői örömmel fogadták ezt az igen jól használható munkát, felfigyeltek a már hosszabb ideje virágzó új tudományágra és ettől kezdve komolyan számolni kezdtek vele, hiszen Briquet nagy műve végre mindenki számára világossá tette, hogy a papírtörténet és a víz jegy kutatás hasznos segítőtársává vált a többi tudománynak, főleg a humanióráknak. Ma már senki előtt sem kétséges, hogy a régi papirosokban rejtőző ökörfejes, mérleges, sasos vagy koronás vízjegyek ismerete sok esetben jelentős segítséget nyújt egy keltezetlen kézirat, impresszum nélküli nyomtatvány vagy töredék meghatározásában. A víz jegy kutatás és a papírtörténet Briquet fellépése után komoly és tekintélyes tudománnyá fejlődött, ma már nagy irodalma van és segédtudományi jellege mellett a gazdaságtörténet külön ágaként is virágzik.

2 Hazánkban napjainkig — sajnos — nagyon kevés figyelmet fordítottak erre a kutatási területre. A múlt század derekán Kemény József, századunk elején pedig Szőnyi I. László méltatta nagyobb figyelemre a papírtörténetet. Szőnyi különösen nagy gonddal és alapossággal gyűjtötte a magyar levéltárak régi anyagában található víz jegyeket. Nagy gyűjteményéből — sajnos '•— csak a XIV. századi víz jegy eket adta ki. A mai kutatás kettős célt lát maga előtt: vizsgálat tárgyává kívánja tenni egyrészt a régi korokban Magyarországon kézírásra vagy nyomtatásra használt külföldi és hazai eredetű papirosokat, másrészt könyvtári és főleg levéltári kutatásokat óhajt végezni abból a célból, hogy feltárja a magyarországi papírhasználat és papírgyártás régi történetére vonatkozó, ma még nagyrészt ismeretlen adalékokat. Ez a kutatás folyik, ittott eredményei is vannak már, de mivel csak egy-két kutató szánta rá magát az úttörés fáradságos munkájára, jóformán még csak kezdeti stádiumban van. E kettős irányú kutatás alapján lehet csak megírni a magyar papírtörténet kisebb-nagyobb fejezeteit, egyes korok papírbehoza287