AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Terbe Lajos: Szibériai magyar lapok 1915—1921 (Bibliográfia az omszki Forradalom és Vörös Újság részletes ismertetésével)

a verset, amelyet az előző omszki magyar lap szerkesztője néhány nappal kivégzése előtt (1919. májusában) az omszki börtönben írt. Ligeti halála egyéves fordulója alkalmából a Vörös Újság 1920. május 30-i számában cikk jelent meg a mártírhalált halt szerkesztőről. Ez a cikk magasztalva említi Ligeti Végrendeletét, „ezt a lánggal, hévvel teli verset, egyik legszebb virágát a magyar forradalmi költészetnek." Az újságkivágat, amelyen a vers eljutott Magyarországra, itthon elkallódott. A versről azonban még 1922 táján másolat készült (fényképe az OSZK Kézirattárában). Ez őrizte meg számunkra Ligeti Károly utolsó versét, amely 1957-ben utcai plakátokon is megjelent és azóta négyszer is közreadták. (Betűhű szövege: Az Élet és Irodalom 1958. márc. 28-i számában). A versnek ma már számtalan orosz fordítását is ismerjük. Tudunk arról, hogy a TASZSZ is ismertette a Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából közreadott Sztihotvorenie vengerszkogo patrióta c. közleményében. (Fényképmásolat az OSZK-ban.) Az omszki Vörös Újság 1921. május 8-i száma Homok álnéven közli egy másik, akkor szintén Omszkban élő kiváló magyar költő, Bányai Kornél Halottak indulója és Új aratás c. versét. Bányai, Búzák születése és halála c. versfüzetének tanúsága szerint, 1918-ban is Omszkban volt. Az omszki lap látószöge meglepően széles. Figyelemmel kíséri a nemzetközi kommunista mozgalom távoli eseményeit is. Az 1921. jún. 8-i számban hírt közöl az ápr. 30-i párizsi pártgyűlésről, amelyen a közlemény szerint többek között Marcel Cachin is beszélt. Az 1921. aug, 27-i számban közreadja a III. Kommunista Internacionálé III. Kongreszszusa 3 olaszországi küldöttének (Francesco Missiano, Mario Montagnano, Luigi Poliano) Omszkból 1921. aug. 3-án a szibériai munkásokhoz intézett szavait. Az újság 2. évfolyamában a jeles szépírói tehetséggel rendelkező Vörös Andrásnak több érdekes írását találjuk, többek között egy szellemes paródiáját Ily címen: Pályaművek a Kisfaludy Társaság regénypályázatára (A magyarországi fehér terrort gúnyolja). Az 1921. febr. 1-i számnak mind a négy oldalát kitölti Az O. K. P. magyar ágit, és prop, osztályai IL szibériai területi konferenciájának jegyzőkönyve, amely roppant érdekes történelmi dokumentum. Ebből azt is megtudjuk, hogy ez időben egy Ligeti Klub működött Irkuckban. Az 1921. évi 23. számban megjelent felhívás szerint Novonikolajevszkben hozzáfogtak a magyarnyelvű forradalmi és ellenforradalmi „nyomtatványok, újságszámok" muzeális célú gyűjtéséhez. A lapban találunk cikket Kun Bélától és Rákosi Mátyástól is. Az utolsó számnak (1921. aug. 27.) legutolsó cikkében a szerkesztők, az olvasóktól búcsúzva, büszkén vallják, hogy a lap „másfél éven át több mint félmillió példányban, millió oldalon, milliárdnyi betűkkel hirdette a megalkuvást nem tűrő osztályharcot, a tiszta forradalmi marxista eszméket és magát a forradalmat, a forradalmi cselekvést". A lap egyik legjobb tollú cikkírója, Tóth Zsigmond külön cikkben szól az Omszkban maradó magyarokhoz. Az omszki Vörös Újság 1921. május 8-i számában találunk egy verset, amelyet ennek a forradalomnak egy szemtanúja és résztvevője, Bányai Kornél írt. A vers a lapban Proletárversek főcím alatt, Homok ál268