AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Terbe Lajos: Szibériai magyar lapok 1915—1921 (Bibliográfia az omszki Forradalom és Vörös Újság részletes ismertetésével)

radalmat, megkezdeni fegyverrel a kézben a magyar munkások, a magyar parasztok felszabadítását. Fegyverre a földért, a kenyérért, a békéért, a szabadságért!... Éljen a magyar vörös hadsereg!" (1918. febr. 10. 1. sz.) „A mi írásunk vörös-fekete írás. Tele van halálos gyűlölettel, átkozódással, vérszomjas bosszúvággyal. Az úri horda reszkessen, ha megjelenünk egyszer a Kárpátok országában! Ott fogjuk befejezni a levélírásunkat. Finom kutyabőrre fogunk írni, finom, úri kutyabőrre!" (A hét c. rovat Budapesti levél e. cikkében az 1918. április 14-i számban). Milyen előzményekből sarjadt ez a legelső szibériai magyar forradalmi újság? — A mindjárt megjelenésekor határozott alkattal jelentkező lap kétségkívül az orosz forradalmi újságírás tápláló talajából nőtt ki. Ez adatszerűen is megállapítható. A Forradalom szerkesztőjének, Ligetinek és főmunkatársának Rabinovitsnák a magyar lap megindulását megelőző időben is jelentek meg cikkei orosz nyelven, orosz lapokban. (Ligeti felhívása a hadifoglyokhoz: a Revoljucionnaja Müszl c. lap 1918. január 9-i számában, másik cikke: Voszpitateli naroda: ugyané lap 1918. január 24-i számában, legkorábbi általunk ismert cikke: ugyanitt, 1917. dec. 31.) Ligetinek a budapesti Népszavában is jelent meg olyan cikke (1916. június 4.), amely leplezetten a háború folytatása ellen szól. Ligeti a Népszavával még 1917 végén is akarta tartani a kapcsolatot. Utoljára 1917. december 18-án küldött levelezőlapot a Népszava szerkesztőségének, írása e szavakkal végződik: „Szívvel és lélekkel együtt vagyunk önökkel — s együtt leszünk — a barikádokon." Ezek a sorok olyan várakozást fejeznek ki a Népszavával szemben, amelyben Ligetinek csalódnia kellett. Üzenetét a Népszava nem adta közre és teljesen válasz nélkül hagyta. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a magyarországi szocialista újságírásban voltak forradalmi hajlamok és Ligeti ezeket a magyar haladó hagyományokat fejlesztette tovább az általa indított omszki lapban. Hogy milyen kapcsolata volt az omszki forradalmi lapnak az előző években megjelent polgári szellemű sokszorosított magyar hadifogoly lapokkal, azt nem tudjuk nyomon követni, mivel ilyen omszki lap nem jutott el hozzánk. Van azonban kétségkívül olyan vonás, amely mindkét fajta laptípusban föllelhető: ilyen pl. a hadifogolytábori rendezvények, kulturális műsorok ismertetése. Lehetne nyomozni azt is, hogy a polgári szellemű hadifogolylapok mely cikkírói írtak a forradalmi lapokba. A Forradalom, 15 száma, amely összevéve 60 oldalt tölt ki, nagy hatással volt az oroszországi magyar hadifoglyok életére, a forradalom szibériai eseményeire, az ellenforradalommal vívott harc alakulására. Ez a lap, amely az összetorlódó nagy események, évszázadokra szóló döntések végzetes időpontjában, a kialakuló új világ eszméit szomjas lélekkel befogadó fiatal magyar proletár hadifoglyok nagy centrumában, Omszkban jelent meg, nemcsak megbízható dokumentum, hanem gazdag forrás is azok számára, akik ezen időszak történelmét kutatják. Ezért érthető, hogy az omszki lapban 1918 első felében megjelent fontosabb cikkek, közlemények túlnyomórészét idézték, illetve újra kiadták különböző, 1955 és 1959 között megjelent magyarországi és szovjetunióbeli 265