AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Terbe Lajos: Szibériai magyar lapok 1915—1921 (Bibliográfia az omszki Forradalom és Vörös Újság részletes ismertetésével)

Vörös Újságra is, melynek teljes 2. évfolyama és 1. évfolyamának javarésze szintén hozzáférhető Budapest különféle gyűjteményeiben. Ez utóbbi lap 1920. januárjában kezdte meg pályafutását és — mint legtovább élő szibériai magyar lap — csak 1921. augusztus végén szűnt meg. — A Forradalom megszűnése és a Vörös Űjság megindulása közti időben, tehát mintegy másfél évig, Omszk az ellenforradalmárok kezén volt. A földalatti mozgalom adott ugyan ki itt is röplapokat, de folyamatosan megjelenő forradalmi lap kiadására OrnszJcban ekkor nem volt lehetőség. IV Az omszki Forradalom példányait az olvasók, Zofija VenckovicsLigeti Visszaemlékezései szerint, „már a nyomdában elkapkodták, rongyosra olvasták,"

4 Z. Venckovics-Ligeti elmondja még, hogy a lap cikkeit kiadták török nyelven is, és a kinyomott töröknyelvű lappéldányokat a Kaukázusban a fegyverszünet ellenére offenzívát kezdő török csapatok katonáihoz eljuttatták. (Idézett műve. 158. I.) A lap már 1. számától kezdve (1918. febr. 10. — az ónaptár szerint: jan. 28.) kommunista lap volt. Jól mutatja ezt a felírás, mely már az első szám fejlécében is olvasható: „Kapható a Dom Respublikában és a Bolsevikok központi párthelyiségében Jedincavaja-ulica." Az OSZK példányát Omszkhól Hudra László hadnagy, omszki hadifogoly, kaposvári gimnáziumi tanár hozta haza, nyilvánvalóan azon célból, hogy az omszki magyar forradalmárok ellen már ekkor tervezett följelentését a lap számainak mellékelésével alátámaszthassa. Hudrát a lap március 31-i és április 7-i száma támadja, provokációs hírek terjesztésével vádolja. A Forradalom cikkei általában szerzőjük nevével jelentek meg. Névtelen cikk, álnév, csak kivételesen, indokolt esetben fordult elő. A névtelen cikkek java részét a szerkesztő írta. A lap 1918. május végén amiatt szűnt meg, mert szerkesztője, Ligeti Károly, kiment a frontra a csehszlovák ellenforradalmárok ellen harcolni és fogságba esett. A fehérgárdisták, akik nagy túlerejükkel már június elején elfoglalták Omszkot, a súlyosan sebesült Ligetit fogságban tartották és egy év múlva, 1919. június 2-án kivégezték. A lap politikai cikkeket, mozgalmi híreket, verseket és novellákat közölt. Ligeti fordításában (oroszból) közölte az egész Kommunista Kiáltványt (március 24—május 26.). Közölt cikkeket a lap nyomdászától, Devecska Kálmántól is. A legtöbb cikk szerzője Ligeti Károly, az omszki pártszervezet elnöke és Rabinovits József, az omszki párttitkár, aki a pártszervezetet képviselte az áprilisi moszkvai hadifogoly kongresszuson, de májusban már ismét Omszkban és környékén tevékenykedett, május 26. után újra távozott Omszkhól, Moszkván keresztül hazatért Magyarországra, és a Tanácsköztársaság idején a belügyi népbiztos helyettese lett. A május 1-i számban Rahinovitstól tudósítás jelent meg az országos kongresszus-ról, amely Moszkvában 1918. április 13—18. között zajlott le. A közlemény részletesen beszámol az elhangzott beszédekről, így Kun Béla és Szamuely Tibor beszédéről is. A lap egyik számában Gorkij-költemény jelent meg Ének a sólyomról címmel. Megjelent a lap263