AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Terbe Lajos: Szibériai magyar lapok 1915—1921 (Bibliográfia az omszki Forradalom és Vörös Újság részletes ismertetésével)

kiadatlan ifiúkori írásai, versei. A Népszava 1916. június 4-i számában megjelent Harctéri levelei csak leplezett módon fejezik ki érzelmeit. Nem véletlen az, hogy a fejlődni kezdő magyar kommunista újságírás a szibériai városok közül legelőször éppen Omszkban lépett porondra. Omszk középpontjában fekszik Szibéria sűrűbben lakott nyugati részének, és a magyar hadifoglyok zöme Szibériába került,

1 a legnagyobb létszámú magyar legénységi tábor éppen az omszki. Érthető az is, hogy a magyar hadifogoly lapok túlnyomó része Szibériában jelent meg. Kun Béla Szamuely Tiborról szóló emlékezésében elbeszéli, hogy ő és Szamuely indította meg „Szociális Forradalom címmel az első magyar kommunista lapot."

2 Ez a lap Moszkvában 1918. április 3-án jelent meg először. Kun Béla és Szamuely Tibor minden bizonnyal ismerte a még előbb, 1918. február 10-én megindult omszki Forradalmat, amely mindkettőjüktől közölt cikket. (Kun Bélától 1918. március 10-én, Szamuely Tibortól 1918. május 12-én.) Éppen a moszkvai Szociális Forradalom emlékezett meg legelőször (1918. december 18.) az akkor már halottnak hitt Ligeti Károlynak, „az omszki magyar kommunista lap, a Forradalom szerkesztőjének" sorsáról és hősies életéről.

3 A moszkvai Szociális Forradalom az omszki Forradalomnál magasabb színvonalú és határozottabb irányú kommunista lap volt. Ezért az első magyar kommunista lap kérdésében nyugodtan elfogadhatjuk Kun Béla fenti megállapítását, annak ellenére is, hogy az omszki lap közel két hónappal előbb indult meg, mint a moszkvai. Az azonban kétségtelen, hogy időAz omszki Forradalom c. lap 1. számának 1. oldala. 1918 febr. 10. 261