AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Terbe Lajos: Szibériai magyar lapok 1915—1921 (Bibliográfia az omszki Forradalom és Vörös Újság részletes ismertetésével)

áttört az országhatáron is: e lapok életéből, az általuk teremtett forradalmi gyakorlatból kinőve jöttek létre 1918 végén és 1919 elején a legelső magyarországi kommunista újságok. Az oroszországi magyar lapok hazatérő volt szerkesztőinek kezdeményezésére indult meg 1918 végén a budapesti Vörös Üjság. II Az általunk vizsgált lapok egy része egy-ket lapos; csupán hír-eket közölt és naponta jelent meg. De vannak olyan folyóirat-jellegű lapok is, amelyek verseket, novellákat és tanulmányokat adtak közre, számonként 50—60 oldalon, művészi illusztrációkkal. Ezek a kézírásos folyóiratok természetesen nagyobb időközökben jelentek meg, és csak az értelmiségiek számára készültek. Némelyik lapban sport- és sakkrovatot is találunk. A szibériai lapokból igen kevés szám került át Magyarországra, ezért csak egész határozatlanul lehet megállapítani a legtöbb lap indulásának és megszűnésének időpontját. A kézírásos napilapok némelyike a forradalom története szempontjából érdekes híranyagot tartalmaz. A razdolnoei Tudósító c. lap 1917. augusztus 11—i száma petrográdi hírt közöl, mely szerint az utcákon katonák lázítanak. Hírek az Amurszkaja Echo (1917.) XI. 15-i számából c. lapban többek között ezt a hírt olvassuk: „Taskentben a bolsevisták fegyveres fölkelése folyamatban van osztrákoknak vezetése mellett, akik a tüzérségi tüzet vezetik." Különös figyelmünkre tarthatnak számot a forradalmi magyar lapok közleményei, amelyeknek nyilvánvalóan részük volt azon harc eszmei előkészítésében, amely Magyarországon 1945-ben, illetve az utána következő években győzelmet aratott. A taskenti III. Internacional c. lap 1920. március 21-i számában olvassuk ezeket a sorokat: ,,Nekünk magyar proletároknak van egy örökségünk nyugaton, s ez: A magyar proletár diktatúra! Nincs messze a perc és mi elmegyünk törvényes örökségünkért." (Osztálybajtársakhoz! c. vezércikkben.) Ehhez hasonló megnyilatkozásokat nagyon sok lapból idézhetnénk. Bibliográfiánkban az anyagot két főcsoportra osztva adjuk közre. Az első csoportba a polgári szellemű, kézzel írt, nem nyomdai úton sokszorosított lapok tartoznak, a másodikba a forradalmi lapok, amelyek a legtöbb esetben nyomdai úton készültek. A polgári szelleműek csoportjába sorolt lapok némelyikén itt-ott a forradalmi szellem vonásai is megjelennek. így pl. az Add Tovább c. lap 1918. február 3-i számában szemünkbe ötlik egy cikk: „A román szociáldemokraták forradalmi tanácsának felhívása a román néphez". A közlemények gondos vizsgálata alapján állapítottuk meg, hogy melyik főcsoportba tartoznak az egyes lapok. Az említett Add Tovább c. lap hírei — a fenti közlemény kivételével — bolsevikellenes beállítottságúak: ilyen pl. az a tudósítás, amely szerint a lakosság örült annak, hogy városukból a bolsevistákat kiverték. A irodalom kutatói számára is akad érdekes közlemény némelyik lapban. Így pl. a Berezovka c. kéziratos folyóirat 1917. évi 3-4. számá17* 259