AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)
III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Borsa Gedeon: A Breviárium Strigoniense újabban fellelt ősnyomtatvány kiadása
tergomi főegyházmegye részére készültek. Ezek mindegyikében megtaláljuk ugyanis a nyolc levélből álló — a mi esetünkben egy füzet terjedelmű •— Kalendárium részt. A másik ív 4—8 levélből állhatott, és tartalma vagy Tabula (vö. GW 5468), vagy Praeparatio ad missam (vö. GW 5470), esetleg Accessus altaris (vö. RMK. III. 195, 231, 263 stb.) volt, 'illetve ezek közül esetleg kettő együtt. A Psalterium után következik a Proprium de tempore, amely az egyetlen teljes rész példányunkban. 180 levele huszonkét ívre oszlik (g—z, aa—ff), s az utolsó kivételével — amely tizenkét leveles — mind nyolc levélből áll. E rész levélszámozása — akárcsak az ívjelzése— folytatása a Psalterium-nak. Az utolsó füzet („ff") levélszámozására azonban fel kell figyelnünk. Az előtte levő ív („ee") utolsó levele még a helyes 226. számot viseli, az ezt követő tizenkét levél viszont <— a várt 227—238 helyett — az alábbiakat: 127, 128, 129, 130, 130, 130, 130, 130, 131, 132, 133, 134. 14 E rendellenesség megmagyarázásához vizsgáljuk meg a következő Proprium de Sanctis rész első füzetét. Ez új ívjelzéssel <— a nagybetűk felhasználásával — van ellátva és levélszámozása a 239. helyett a 233-al kezdődik. Ebből arra következtethetünk, hogy a Proprium de Sanctis elejétől új szedésrészlet lehetett, amelyet már az előző részek szedésének befejezése előtt munkába vettek. 15 A Proprium de tempore azonban — a levélszámozás tanúsága szerint — a tervezettnél hat levéllel hosszabb lett. És valóban az előző két rész (Psalterium, Proprium de tempore) utolsó füzete í(„f" és „ff") két, ill. négy — összesen hat — levéllel több az ívenként különben mindig nyolc levélnél. Feltételezhető tehát, hogy a breviáriumot nem más nyomtatvány, hanem kézirat alapján szedték, és ennek egyenetlensége okozta ezt az említett hat levélnyi eltérést a tervezetthez képest. Megerősíteni látszik ezt a feltevést a többi kiadásokkal történő szövegösszehasonlítás is, amelyről a későbbiekben még szó lesz. A Proprium de Sanctis rész példányunkban — mint már említettük — sajnos már csonka: csupán az első 103 levél van meg belőle, ívjelzés szerint az Ai—N7 rész, tizenhárom füzetben, amely mind nyolcleveles. A levélszámozásban a fent már említett eltolódáson kívül — amely különben kötetünk megmaradt részén végigkísért — csupán egy említésreméltó körülmény akad: a „C" ív levélszámozása azonos a „B"-vel. (Mindkettő a 241—248 számokat viseli.) Ezt a hibát azonban a „D" ív után észrevették és úgy korrigálták, hogy kihagytak nyolc számot (D 8 = 256, Ei = 265.). 16 Kíséreljük meg rekonstruálni, hogy mit tartalmazhatott és milyen beosztásban az a mintegy tizenöt ív, amely a kötés tanúsága szerint példányunk végéről ma hiányzik. Segítséget nyújt ehhez a fentebb máiemlített kéziratos utalások közül az, amelyet kötetünk 286. levelének verzóján találunk. Ez a Videns Jesus turbas kezdetű homiliánál a kötetünkből ma már hiányzó 390. levélre utal. A breviárium más kiadásaiban (pl. ÜMK. III. 1, 206, 231 stb.) valóban megtaláljuk ezt a szöveget, mégpedig általában a Proprium de Sanctis rész teljes terjedelmének 86. százaléka táján. Miután a mi kiadásunkban e rész első levele a 233. számozást viseli, könnyen kiszámítható, hogy az a 418. levélben végződ233
