AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

I. A könyvtár életéből - Az Országos Széchényi Könyvtár 1958. évi beszámolója

osztály által elvégzett címleírásról és szakozásról a következő táblázat ad képet (a múlt évről áthúzódó tételekkel együtt). Teljes Egyszerűsített Összes Címleírás 22 454 5 094 27 548 Osztályozás 22 708 — 22 708 Érdemes megjegyezni, hogy az új rend szerint a könyvtár valamennyi könyve normális feldolgozáson megy át, így a Zárolt Kiadványok Tárának anyaga is. Az év folyamán sorrakerülő rendkívüli feladatokból a legfontosabbak : megtörtént a naptárak s egyéb periodika anyag felállítása, az archivális és használati anyag átrendezésével kapcsolatban raktárrevízió folyt (73 402 mű átnézése, válogatása, szükség esetén átszámozása), október 1-től rendszeresen folyt az ún. müncheni katalógus fényképezésére való előkészítése, jegyzékbevétele stb. Az osztály feladatait megvitatta az intézet vezető kollégiuma is (június 5.). A vita középpontjában a rekatalogizálás kérdése állt. Intézkedésre azért volt szükség, mert az elmúlt 22 év folyamán mindössze az anyag felét sikerült feldolgozni (450 000 műből 225 000-et), az 1958-as ütemben pedig a hátralévő rész további 63 esztendő alatt készülne el (az ütem esetleges további csökkenését nem is számítva). Az intézetvezetés a rekatalogizálást a Feldolgozó Osztály súlyponti feladatának nyilvánította s hogy ez végrehajtható legyen, a munkaszervezetet át kellett alakítani. 1959-től kezdve a kurrens belföldi anyag (kötelespéldányanyag) címleírása és szakozása átkerült a Bibliográfiai osztályra (a Magyar Nemzeti Bibliográfia szerkesztésével együtt), ami több mint 6000 teljes és kb. 5000 egyszerűsített címleírás leválását jelenti. Ezenkívül az osztály a szükséges létszámbeli megerősítést is meg fogja kapni, hogy a munka 10—12 év alatt lebonyolítható legyen. BIBLIOGRÁFIAI OSZTÁLY Osztályvezető: Durzsa Sándor Létszám: 9 fő A Bibliográfiai osztály profiljában, munkájának céljaiban évek óta ingadozás volt észlelhető. Míg régebben túlsúlyban voltak az ajánló bibliográfiák („Legdrágább kincsünk a gyermek", ,,A mi íróink" c. sorozat stb.) s az alkalmi jellegű bibliográfiák, később a szakbibliográfiák kerültek előtérbe (,,Üj bibliográfiai füzetek" c. sorozat). Csak fokozatosan tevődött át a súlypont a nemzeti bibliográfiára, amely pedig a Nemzeti Könyvtár elsőrendű bibliográfiai feladata. Az átszervezés végleg itt jelölte ki az osztály tevékenységének területét, rábízván mind a kurrens könyvtermés feldolgozását s vele kapcsolatban a Magyar Nemzeti Bibliográfia szerkesztését, mind pedig a retrospektív könyvészetek összeállítását. 1958-ban azonban az első feladatot még a Feldolgozó Osztály 20