AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Simon Mária Anna: A szépirodalom hatásának vizsgálatáról

érvényesülnek választásában? — mit olvasnak a könyvtárba be nem iratkozottak? — kik azok, akik egyáltalában nem olvasnak? És végül a legnehezebben megválaszolható, de legfontosabb kérdés: az elolvasott könyvekben felhalmozott gondolat hogyan válik eleven társadalmi hatóerővé, hogyan alakítja az embert, milyen hatást fejt ki rá? Lehet-e törvényszerűségeket inegállapítani az irodalom hatásáról és ha lehet, hogyan? Hogyan formálja, alakítja, teszi teljesebbé a mai ember életét a könyv: íme a modern könyvtártudomány legizgalmasabb kutatási területe. A könyvkereskedelem útján szerteáramló hatalmas könyvmennyiség hatását nem, vagy csak alig tudjuk nyomon követni. A könyvtárosnak azonban legfőbb feladata, hogy élő kapcsolatot teremtsen könyv és olvasó között, hogy minden olvasónak a számára legfontosabb könyvet ajánlja és hogy minden jó könyvnek megtalálja a maga olvasóit. Ezt a célt szolgálja a könyvtár egész belső, feltáró munkája is. Mindazok közül, akik a könyv terjesztésével foglalkoznak, a könyvtáros'az egyetlen, akinek módja és lehetősége van, hogy figyelemmel kísérje az olvasmányok hatását, az olvasó ízlésének alakulását, fejlődését. Az irodalom hatása Az irodalom „hatásfokának" mérésében aránylag előnyös helyzetben vannak a szakkönyvtárak. A legújabb szakirodalmat figyelemmel kísérő mérnök, orvos, pedagógus vagy könyvtáros nyilvánvalóan 'korszerűbben, jobban fogja ellátni munkáját, mint az a társa, aki nem olvas rendszeresen. Nehezebb a helyzet a társadalomtudományi műveknél — bár a „Kommunista Kiáltvány", az „Antidühring" vagy az „Empiriokriticizmus" világformáló hatását érezzük-éljük. Az a lassú, de határozott irányú fejlődés, amelynek segítségével — szinte észrevétlenül — alakul a felszabadult országok népének gondolkodása, bonyolult áttételek folytán, de tagadhatatlanul a marxizmus—leninizmus klasszikusainak szellemében történik. Nehezebb kérdés — mert rendkívül összetett folyamat vizsgálatát igényli — a szépirodalom hatásának vizsgálata. Aki figyelemmel kíséri a külföldi könyvtári szaksajtót, megállapíthatja: az időszerű könyvtártechnikai kérdések tárgyalása mellett egyre gyakrabban bukkan fel az olvasással kapcsolatos kérdések elemző vizsgálatának igénye. Szovjet, népi demokratikus és tőkés államok szaklapjaiban, különböző színvonalon és fejlettségi fokon, de mégis szinte egybehangzóan jelentkezik a követelmény: tanulmányozzuk a könyv és olvasás társadalmi szerepét, vizsgáljuk meg tudományos módszerekkel azt az utat, amely az írótól az olvasóig, az irodalmi alkotástól az irodalom hatásáig vezet. A továbbiakban a szépirodalom hatásának vizsgálatával kapcsolatos néhány kérdést kívánunk felvetni. Alig van olvasó ember, aki ne emlékeznék vissza gyermekkori olvasmányaira, amelyek — ha közvetve is — hozzájárultak jelleme formálásához. Robinsonra, a Pál utcai fiúk kalandjaira, Jack London kutyaregényeire, Tamás bátya kunyhójának érzelmes történetére nemcsak visszaemlékszünk, de közvetlen hatásuk alatt mindannyian voltunk 143