AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - N. Rácz Aranka: A katalogizálási szabályok nemzetközi egysége felé

vés, hogy legalább egyes kérdésekben találjanak nemzetközileg is elfogadható egységes megoldást. Ilyen légkörben ült össze az IFLA zágrábi konferenciája 1954-ben és határozta el, hogy megkísérli létrehozni a katalogizálás nemzetközi egységét. E célból bizottságot szervezett, amelyet azzal a feladattal bízott meg, hogy kísérelje meg az egymásnak ellentmondó elvek egyeztetését. A bizottság arra a két problémára összpontosította figyelmét, amely a legtöbb vitát váltotta ki: az anonimák rendszavára és a testületi szerzőre. A következő évben, az IFLA brüsszeli kongresszusán, a bizottság beszámolt munkája eredményeiről.

69 Megállapította, hogy a két megvizsgált kérdésben bizonyos közeledés volt tapasztalható. Hangsúlyozta, hogy nem tekinti feladatának a nemzetközi szabályzattervezet kidolgozását még az anonimák és a testületi szerzőség tekintetében sem. Munkája csupán az érvényben levő szabályok vizsgálatára szorítkozik. Az a célja, hogy kielemezze ezek alapelveit, kapcsolatba hozza a folyamatban levő revíziós munkákkal és javaslatot tegyen a különböző szabályzatok közötti megegyezésre. Jelentésében összehasonlító vizsgálat tárgyává teszi a testületi szerzőség és a tárgyi rendszó problémáját a vizsgálat alá vett szabályzatokban. A vizsgálatokból azt a következtetést vonja le, hogy a szabályzatok nem alapulnak világosan megfogalmazott elveken. Egyelőre úgy látja, hogy lehetetlen részletekbe menő megegyezést elérni. Az IFLA katalogizálási bizottságának titkára A. H. Chaplin 1956ban a chicagói ALA konferencián, beszámolva a probléma állásáról és a bizottság munkájáróli megállapította,

70 hogy a bizottság csak kis lépéssel haladt előre a vállalt feladatok teljesítésében. Munkája azért nem lehetett eredményesebb, mert nem folytatott közvetlen tárgyalásokat a nemzeti szabályzatokért felelős szervekkel és úgy foglalkozott a két központi problémával, hogy előzetesen nem egyezett meg az általános kérdésekben. A bizottság munkája tehát nem volt eléggé szervezett és megfelelőképpen előkészített. Véleménye szerint — a jobb szervezettség érdekében — olyan bizottságokra volna szükség az egyes országokban, amelyek a szabályzatok nemzetközi egységének megteremtését tekintik céljuknak. Ez a kérdés egyik oldala. Másrészt olyan nemzetközi bizottságot kellene létrehozni, amelyben hivatalból helyet foglalnának a különböző országos bizottságok tagjai. Ha a revízió hosszabb ideig elhúzódnék, létre kellene hozni a bizottság állandó titkárságát. Chaplin azt is hangsúlyozta, hogy nemzetközi szempontból változatlanul a rendszó kérdése a legfontosabb kérdés. A nemzetenként, könyvtáranként készített katalóguscédulák csak akkor lesznek nemzetközileg is használhatók, ha legalább a rendszó tekintetében sikerül nemzetközileg egységes elveket teremteni. Az eddig elért eredmények azt mutatják, hogy még sok tárgyalásra, az érdekeltek gyakori, közvetlen kapcsolatára van szükség ahhoz, hogy a nemzetközi egység létrejöjjön. Az egység egyik legfontosabb feltétele azonban az, hogy minél több ország katalogizálói járuljanak hozzá saját munkájukkal is a közös alapelvek kidolgozásához. A nemzetközi célokra 132