AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - N. Rácz Aranka: A katalogizálási szabályok nemzetközi egysége felé

között készített egy könyvtárközi bizottság.

26 E szabályzatra a meglevő hazai gyakorlat mellett főleg az ALA szabályzat hatott. Alkalmazza a testületi szerzőt, szerzőnélküli művek rendszavainak megválasztásában a mechanikus elvet követi. E szabályzat szerint dolgozott a Könyvkamara, eszerint készültek nyomtatott katalóguscédulái, amelyek jelentősen elősegítették az egységes gyakorlat kialakulását. Ez a néhány példa is elegendő annak illusztrálására, hogy a katalogizálás egységének megteremtése nem könnyű feladat még nemzeti keretben sem. A meglevő hagyományok és az ezeket megtestesítő katalógusok mindig bizonyos konzervativizmusra kényszerítik a könyvtárakat. A szabályokat azonban mégis módosítani kell, mert változnak a katalógussal szemben támasztott követelmények, változik a könyvkiadás, sőt változás állhat be a nyelv használatában is, amint azt a most folyó német revíziós munkák során látni fogjuk. A változtatás tehát elkerülhetetlen még a katalógusok esetében is. A katalogizálási szabályzatok revíziója a második világháború után A bekövetkezett új történelmi viszonyok, ezzel kapcsolatban új kiadványtípusok keletkezése, a kiadványok mennyiségének rohamos növekedése és nem utolsósorban a meglevő szabályok nyitvamaradt problémái tették a szabályzatok revízióját újból időszerű feladattá világszerte a második világháború után. Alig van fejlettebb könyvtárügygyei rendelkező ország, ahol ne foglalkoznának a szabályok problémájával. Itt csupán a legfontosabb irányzatok ismertetésére szorítkozom. Űj törekvések az USA-ban A katalogizálásnak Osborn által megfogalmazott krízise nem szűnt meg az új szabályzatok (L. C. : 1947, ALA : 1949) megjelenése után sem. A kritika különösen az ALA szabályzatot marasztalta el éppen a rendszó-probléma megoldása tekintetében, amely nemzetközi szempontból is a leglényegesebb kérdések egyike. A szabályzat összefoglaló, elemző bírálatát Seymour Lubetzky állította össze 1952-ben. Második változatában 1953-ban jelent meg.

27 Tanulmánya első részében részletesen foglalkozik a 49-es szabályzat hibáival, második részében történeti fejlődésében elemzi a testületi szerzőség problémáit, a harmadikban pedig felvázolja az általa javasolt szabályzat alapelveit. Lubetzky tanulmánya nagy visszhangot keltett hazájában és hazáján kívül is. Elveit, amelyek sok vitát idéztek elő — végső fokon kedvezően fogadták. Az ALA Lubetzkyt bízta meg az új szabályzattervezet összeállításával. Lubetzky abból indult ki, hogy nem a régi szabályzatot kell javítani, hanem új megfontolás tárgyává kell tenni a katalógus célját és feladatát, és az alapelvek meghatározása után teljesen új szabályzatot kell létrehozni. 1954. februárjában alakult meg az ALA Katalogizálási és Osztályo8* 115