AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Soltész Zoltánné: A Széchényi Könyvtár legszebb illuminált olaszországi ősnyomtatványai

Joannes Antonius Cattaneo hosszú ideig dolgozott Budán: 77. Ulászló 1495. évi számadáskönyvei ,,a királyi könyvek miniátorá"-ul őt említik s 1498-ban újabb okirat szól Joannes Antonius madocsai apátról.

39 A lombard, milánói, ferrarai miniaturafestészet emlékeivel mutat szoros kapcsolatot egy harmadik neves budai miniátor, Felix Petancius Ragusanus stílusa is.

40 Felix Petancius, a budai műhely vezetője, az 1470-es évektől kezdve állt Mátyás, majd a király halála után Beatrix királyné szolgálatában. A legszebb budai kódexek közreműködésével, vagy legalább is az ő irányítása mellett készültek. A budai műhelyben dolgozó miniátorok tehát egyaránt meríthettek ösztönzést az importált firenzei kódexek díszítéséből s a műhely élén álló milánói—ferrarai iskolázottságú mesterek művészetéből. A Váradi Missale kettős hatást tükröző festett díszítése egyetlen olaszországi miniátorműhelyben sem készülhetett. A kötet legjelentősebb díszét, a firenzei stílusú keretet aligha festették Velencében. Az viszont bizonyos, hogy a Velencében nyomtatott misekönyvet csak a díszítés elkészítéséért nem szállították le Firenzébe. Annál kézenfekvőbb az a lehetőség, hogy a budai könyvkereskedő megrendelésére nyomtatott és magyar főpap részére illuminált kötetet a budai műhelyben festették ki. A díszítés néhány motívuma, sajátossága is kifejezetten a budai műhelyre vall. Említettük, hogy a címlapkeret jobb alsó sarkában egy medaillon Pál apostol mellképét zárja magába. A keretdíszben több medaillon nincsen; nyilvánvaló tehát, hogy a miniátor csupán azért iktatta Pál apostol alakját a díszítésbe, mert Váradi Péter egyházmegyéjének Pál apostol volt a védőszentje. A díszítésnek ez a helyi vonatkozása a miniátor magyarországi tájékozottságát bizonyítja. A Missale legdíszesebb lapján (a la lap) levő iniciálé Felix Petancius Ragusanus iniciáléinak felépítésével mutat rokon vonásokat. A Missale miniátora az iniciálé betűtestét — a bécsi Ptolemaeus-kódex és a Filipecz Pontificale címlapját díszítő iniciálékhoz hasonlóan — szalagokkal, levelekkel borított bőségszarukból állította össze; a betűszáron felkúszó puttókat azonban már nem ábrázolta.

41 A Váradi Missale iniciáléja nyilvánvalóan Felix Petancius Ragusanus iniciáléinak hatása alatt készült, de azoknak leegyszerűsített, szerényebb változata. Az iniciálé belsejében ábrázolt tájon s még inkább a Kálvária-kép teraszosan emelkedő, kavicsokkal teleszórt sziklás hátterén is Felix Petancius Ragusanus tájábrázolásának hatása észlelhető. A Kálvária-kép háttere a távolból felderengő tornyos-kupolás épületkomplexummal a párizsi Cassianus-kódex címlapjának táj képi hátterét követi. Mindez arra mutat, hogy Váradi Péter Missale]kt egy kevéssé önálló budai művész illuminálta. A kötet megjelenése és díszítése idejében, 1498— 1500 között több egységesebb stílusú, művészibb díszítésű kódex került ki a budai miniátorműhelyből. Olyan magas színvonalon állt Mátyás halála után a magyarországi kódexfestés, hogy a magyar főpapok szinte kizárólag itthon illumináltatták könyveiket. Erről tanúskodik e Missale másik hártyára nyomott példánya, Percnyi Ferenc Missaleja, is, melyet ha később is, de Ugyancsak Magyarországon festettek ki.

42 Érdekes megemlíteni, hogy a Perényi Missaleb&n a címlapkeretbe van beiktatva a Váradi Missaleb&n két ízben is megfestett Vir dolorum-ábrázolás.

43 Váradi Péter Missalejánél egy évvel később jelent meg Johannes 138