AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)
Soltész Zoltánné: A Széchényi Könyvtár legszebb illuminált olaszországi ősnyomtatványai
maradt fenn: az egyik Perényi Ferenc váradi püspök részére készült 25 , a másik Váradi Péter tulajdona volt. Ez utóbbi több szempontból is rendkívül becses emlék. A kötet érdekes adatokat tartott fenn a magyar liturgiatörténet számára. A Missale az esztergomi egyházmegye használatára készült s így szövege több helyen eltért a kalocsai érseki megyében kialakult liturgikus szokásoktól. A Missaleban Váradi sajátkezűleg jelölte meg és egészítette ki azokat a szövegrészeket, ahol a kalocsai egyházmegye szertartásai az esztergomi gyakorlattól eltértek. 26 Ugyancsak Váradi kézírásában maradt fenn a kötet végéhez kötött egyik hártyalapon a kalocsai kanonokok esküjének, valamint beiktatási okmányának szövege. 27 Végül a könyvhöz kötött hártyaleveleken — több más bejegyzés mellett — három Mária-mise és egy Pál fordulásának ünnepére szóló mise van leírva. 28 Figyelemre méltóak a Missale festett díszítései is. A kötetben minden fametszet át van festve. Feltűnően átalakult a Kálvária-kép: a fametszet hátterében levő városkép s a Jézus vérét felfogó két lebegő angyal alakja teljesen eltűnt a kék átfestés alatt. A kereszt körül teraszosan emelkedő, sziklás talaj húzódik, melyből csupán néhány karcsú virág emelkedik ki. Megváltozott Mária és János arckifejezése is: a két mellékalak heves érzelmi kitörése az átfestés következtében bágyadt, fájdalmas tekintetté, megadó gesztussá alakult át. A fametszetes Kálvária-jelenet alá még egy kisebb (59 X 55 mm) képet, egy elég kezdetleges Vir dolorum-ábrázolást festett a miniátor. Ugyanilyen tárgyú, csak kissé részletesebben kidolgozott kép fedi el a kánon szövegkezdő T iniciáléját. Az eredeti fametszetes iniciálé miséző papot ábrázolt. Hasonlóképpen teljesen elfedi az átfestés az s 2b lap iniciáléjában a Visitatiot, a t lb lap iniciáléjában pedig a Jézus bemutatása-jelenetet. E néhány esettől eltekintve a figurális díszű iniciálékat rendszerint csak kiszínezte s arany kerettel vette körül az illuminátor. Az ornamentális díszítésű fametszetes iniciálékat azonban következetesen átfestette: az ilyen iniciálékban többnyire tollrajzzal díszített sötétzöld, kék, vagy bordó alapra festett arany kezdőbetű fedi el az eredeti fametszetet. Néhány feltűnően eltérő stílusú, arany alapra festett élénk színű, naturalisztikus virágokkal és gyümölcsökkel díszített iniciálé is van a kötetben (i 2b, z lb, C 2a, C 5a, C 8a, D 7b lap). Az illuminátor a hiányzó iniciálékat is pótolta (i 2b, v 4b, v 5b, x lb, y 8a lap). A kötet legszebb díszítése az a la lap (Introitus kezdete) festett kerete és nagyméretű iniciáléja. A keret három lécében szimmetrikus felépítésű renaissance ornamentika húzódik, mely arany, zöld, világos és sötétebb kék indákból, közöttük elszórt lila, kék, mályva színű, részben naturalisztikus virágokból és tollrajzzal körülvett aranytallérokból áll. A jobboldali keretlécet alul Pál apostol mellképét magában foglaló babérkoszorú zárja le. A keret alsó lécében bordó alapon világoskék, illetőleg arany színnel festett finom rajzú akantuszlevelek ívelődnek. Középen két térdelő puttó Váradi Péter címerét tartja. A címer két mezőre oszlik: a felső kék mezőben két arany csillag, az alsó arany mezőben kék liliom van. A címerpajzs felett arany érseki kereszt. A két szöveghasáb között szerény pálcatag hózódik. Az iniciálé arany alapon lila, zöld, szürke stilizált levelekből s bőség135
