AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Borsa Gedeon: A magyarországi ősnyomtatványgyűjtemények

rizációs rendelkezései alapján, mely a feloszlatott — elsősorban jezsuita és pálos — rendek könyvtárait ide utalta. így az évszázadok során Magyarországon még megmaradt ősnyomtatványok jelentős része itt gyűlt össze. Ezért a hazai könyv- és könyvtörténeti szempontból kimagasló értéket képvisel ez a ma 1094 darabból álló ősnyomtatvány-gyűjtemény. Pray Georgius: Index rariorum librorum bibliothecae universitatis regiae Budensis. Tom. I—TI. Budae, 1780—81. 4. Főszékesegyházi Könyvtár, Kalocsa. E dunamenti város ősi érseki székhely, melynek értékes középkori könyvtárára ma csupán híres humanista érsekeinek díszes sorából (Várady István, Handó György, Varadi Péter és Geréb László) következtethetünk. Ebből azonban a török pusztítása következtében csupán két ősnyomtatvány maradt meg. Azokat is csak a gyöngyösi ferences könyvtár tudta megőrizni az évszázadok viharaiban. A mai könyvtár igazi alapjait Patachich Ádám vetette meg több, mint 16 000 kötetes könyvtárával (1784). Utóda Kollonich László érseksége alatt a könyvtár tovább fejlődött. Ők ketten szerezték a ma meglevő 511 ősnyomtatvány túlnyomó többségét. A könyvtár állománya meghaladja a 86 000 kötetet. Winkler Pál: A kalocsai érseki kastély és főszékesegyházi könyvtár története. Kalocsa, 1932. ő. Püspöki könyvtár, Székesfehérvár. A könyvtárat 1777-ben alapították, de csak Pauer János püspöksége alatt (fi 891) emelkedett a mai színvonalára. Pauer különösen ősnyomtatványokat gyűjtött, melyeket első sorban a bécsi és müncheni udvari könyvtárak duplumaiból szerezte be antikváriusok közbejöttével. A könyvtár ma kb. 30 000 kötetes, ősnyomtatvány-gyűjteménye pedig 506 művet számlál. Kuthy István: Emlékek a székesfehérvári könyvtár múltjából. Székesfehérvári Szemle, 1937. 6. Főszékesegyházi Könyvtár, Esztergom. A könyvtár középkori eredetre vezethető vissza. Az érseki és fokáptalani könyvtár egyesítéséből 1876-ban keletkezett. A törökök elől az egész akkori esztergomi klérus a felvidéki Nagyszombatba menekült. Idekerült a Lippay György érsek (fl614) által megvett közel kétezer kötetes Fugger Antal-féle könyvtár, mely a saját és Szelepcsényi György (f 1685) érsek könyvtárával együtt a ma is külön kezelt ún. bibliotheca vetus-t képezik. Csak 1821-ben költözött vissza a könyvtár Esztergomba. Állománya meghaladja a 150 000 kötetet, ősnyomtatványainak száma pedig ma 306. [Pribély Franciscus:] Incunabula typographiae. . . in ven. Capituli E. M. Strigoniensis bibliotheca prefulgentia. Tyrnaviae, 1840. Ez az első magyarországi kizárólag ősnyomtatványokat tartalmazó nyomtatott jegyzék. Meglehetősen primitíven leírva, csupán 32 ősnyomtatványt foglal magában. 7. Simor Könyvtár, Esztergom. A könyvtárat Simor János hercegprímás (fl891) gyűjtötte össze. Ma is a prímási palotában van elhelyezve, mint 155