AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Dezsényi Béla: Az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaptára. (Fennállásának hetvenötödik évfordulója elé.)

Az ötéves terv megindulása meghozta végül a döntő fordulatot a Hírlaptár fejlődósében is. A párt és a kormányhatóságok figyelme segítőén fordult a Könyvtár felé. A kézirattár és a muzeális osztályok reorganizáció] a után a Hírlaptár újjászervezése felé fordult a figyelem. Teljesült régi kívánságunk: megnyílt a külön hírlaptári olvasóterem, megvalósult a katalogizálási munka nagyüzemi átszervezése s végül további helyiségek meg egy karzatos terem vasállványokkal való ellátása segítségével raktáraink zsúfoltsága is enyhült. A hírlapok és folyóiratok külön olvasóterme 1950 október 31-én nyílt meg. Jelentősége szinte túlnő a Hírlaptár keretein. Lényeges láncszeme annak a minőségi átalakulásnak, amely az Országos Széchényi Könyvtár életében végbement. A Könyvtár, amely a múltban elsősorban szaktudósok felé nyitotta meg kapuit, most nemzeti hivatásának megfelelően a dolgozók egyeteme felé fordult. Nagy olvasótermét már 1949-től kezdve az esti órákig nyitvatartotta, szemben az azelőtti renddel, amikor az olvasótermi szolgálat délután 2 órakor végetért. E célból a könyvtár valamennyi emeleti helyiségébe és raktárába be kellett vezetni az eddig nélkülözött villanyvilágítást (a Hírlaptár raktárai is csak ezóta világíthatok, azelőtt nappal is zseblámpát kellett használni a raktári munkánál.) Az olvasóhelyek számát is növelte a Könyvtár. A hírlaptári külön olvasóterem megnyitása pedig még egy lépéssel tovább vezetett. Nemcsak azt jelentette, hogy az olvasóhelyek száma egycsapásra 45-tel szaporodott, hanem az egykori elzárkózásnak egy újabb fontos láncszemét számolta fel: lehetővé tette, hogy az olvasók immár a folyóiratok legújabb számaihoz is szabadon hozzáférjenek, míg eddig csak befejezett, kötött évfolyamokat volt hajlandó kezükbe adni a könyvtár. Az új olvasótermet a Könyvtár vezetősége eredetileg az V. számú (a Hírlaptár helyiségeivel közvetlenül szomszédos) teremben kívánta elhelyezni. A tervezés során derült ki, hogy ez a helyiség nem elég nagy: mindössze 89,5 m

2 alapterületű, míg a mellette fekvő IV. sz. terem mérete 108 m

2

, amellett ez a terem 3 ablakos, míg a másik csak 2 ablakkal rendelkezik, tehát világosabb is és végül a könyvtár emeleti előcsarnokából közvetlen bejárata nyílik. Minél nagyobb számú olvasó elhelyezése érdekében tehát erre a teremre esett a választás. Berendezését egyszerűre, de a legmodernebb könyvtári tapasztalatokat értékesítve terveztük. Az olvasók nem hosszú asztaloknál ülnek, hanem kettesével egymás mellett, a három ablakfülkébe három egyszemélyes asztal került. Az olvasók mind a felügyelő felé fordulnak, a felügyelő helye a hírlapraktárak felé vezető ajtónál van, ahol a forgalmat a legközvetlenebbül ellenőrizheti. A 22 olvasóasztal mellett 41 személy számára van hely, a kétszemélyes asztalok mérete 180x80 cm, tehát nagyméretű hírlapkötetek is akadálytalanul elférnek rajta. Az olvasóterem világítását 10 gömb világítótest szolgáltatja, nem asztali lámpák, mert ezek a nagy fóliókötetek kezelését akadályozzák. A világítótestek elhelyezése olyan, hogy sem árnyék nem vetődik az asztalokra, sem a szemet nem zavarja a túl éles fény. Az olvasóterem földszinti falai mentén vannak elhelyezve a leggyakrabban használt kurrens folyóiratok szabad polcokon, ezeket tehát nem kell kérőlapon igényelni. A szabad polcok ferdeszögben vannak az állványba illesztve, egy a munkaközben kialakult 95