AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Kőhalmi Béla: Vita a könyvtártudományról

ramot nem váltotta be és hogy ez így történt, ezen — a kapitalizmus viszonyai között — nem is csodálkozhatunk. Noha Predeek

10 a nagy harnacki programot sokallja, néhány javaslatán meglátszik a harnacki inspiráció. Azt javasolja többek között, hogy vizsgáljuk meg konkrétan, mit jelent a könyvtár a tudományos kutatás és ennek megtermékenyítése szempontjából, vizsgáljuk meg egy-egy tudós vezette szakkönyvtár állománygyűjtése munkáját, vizsgáljuk meg, hogy a kutatás maga mennyiben járult hozzá szervezett könyvtárak keletkezéséhez, nézzük meg, hogy nagy hatású, jelentős művek (Bacon, Novum Organon-ja,, Adam Smith, Montesquieu, Darwin, Marx, Engels művei) mi módon hatottak a könyvállományok kialakulására. És javasolja végül — bizonyára nem utolsósorban —, vizsgáljuk meg a könyvtár szerepét a népművelésben, igazgatásban, jogszolgáltatásban, a gazdasági életben. Itt érkeztünk el — a vitát is ismertető történeti visszapillantás végén —• ez írás céljához: a könyvtártudomány korszerű feladataihoz. Predeek is, Vorstius is egyetértenek abban, hogy a tudományos könyvtáraknak s a munkájukat irányító tudománynak nemcsak a könyvtár kutatást szolgáló feltáró tevékenységével, hanem nevelő, műveltségterjesztő feladataival is kell foglalkoznia. A könyvtári feltáró munkát nemcsak a szaktudósok számára kell megformálni, hanem minden rangú kulturális igény számára. A mai könyv, a mai könyvtár és a könyvtáron keresztül folyó népművelő munka problémáival való foglalkozás a régi diszciplínákkal egyenrangúan foglaljon helyet elméleti munkánkban. Az olvasás kérdései, a könyv mai szerepe, a népkönyvtárak társadalomnevelő munkájának elemzése jottányival sem kevésbé tudományos igényű feladatok, mint a tudományos könyvtárak funkciójának megvizsgálása. A marxista fogalmazású historizmus alapján feldolgozandó írás-könyv, sajtó- és könyvtártörténet pedig az általános tudomány- és irodalomtörténet számára is használhatóbb lesz. Visszatérve a szisztematikára: Vorstius cikkében ennek csak vázlatát kaptuk. Predeek cikkéhez táblázatot is mellékelt s ebben az említett történeti segédtudományok mellé felvette az összehasonlító nyelvtudományt, a filozófiát s a lélektan, pedagógia, társadalomtörténet, az igazgatás, a jog és a statisztika idetartozó részeit, de egészben véve rögtönzés jellegű. Az új szisztematika kérdését még meg kell beszélnünk. Jegyzetek 1. Id. Predeek, A. Die Bibliothekswissenschaft als Disziplin und Universitaetsfach — Aus der Welt des Buches. Festschrift Georg Leyh. 1950. 2. Vorstius, J. Bibliothek, Bibliothekar, Bibliothekswissenschaft = Zentrabi. f. Biblw. 1949. p. 172—185. 3. Langlois, Ch. V. Manuel de la bibliographie historique. Paris, Hachette, 1901—1904. p. 328. 4. Leyh, Georg. Das neue Berufsideal = Zentrabi. f. Biblw. 1949. p. 96—97. — Leyh, G. Der Bibliothekar der Zukunft. = Zentrabi. f. Biblw. 1949. p. 152—153. 5. Handbuch der Bibliothekswissenschaft. Herausgeben von Fritz Milkau und Georg Leyh. 82