AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

V. Waldapfel Eszter: Az Országos Széchényi Könyvtár a felszabadulás óta (1945/1957)

gát feltáró központi kataszterein keresztül, a tudományos kutatás szolgálatába kell állítania. Emellett fokoznia kell saját tudományos kutató tevékenységét. Közvetlen gyakorlati könyvtárosi tevékenységünk mellett fokoznunk kell a könyvtártudományi kutató munkát is, melynek középpontjába a könyvtártudomány fentebb vázolt elméleti könyvtártudományi problémáinak kidolgozása és bibliográfiai tevékenysége mellett, elsősorban a könyv- és könyvtártörténet eddig csaknem teljesen elhanyagolt területének s mindenekelőtt saját múltjának tudományos feltárására kell kapacitásán belül minél sürgősebben az erőket összpontosítani. A könyvtártudomány általában elmaradt területén talán itt a legnagyobb a lemaradásunk, ennek feltárását, kulturális fejlődésünk összképének kialakítása érdekében, az irodalom és történelemtudomány egyaránt a tudományos könyvtárak munkatársaitól, elsősorban az Országos Széchényi Könyvtár tudományos dolgozóitól várja. Annál inkább ránk várnak ezek a feladatok, mert hiszen a feltáráshoz szükséges könyvészeti forrásanyag, a történelmi jelentőségű kéziratos és nyomtatott emlékek egyaránt a legteljesebben könyvtárunkban vannak meg s e gyűjtemények gondozását országos viszonylatban is a legjobb szakemberek látják el. Csak ha majd e hármas feladatnak maradéktalanul meg tudunk felelni s ha határozottan körvonalazott egységes koncepción épülő célkitűzéseinket megfelelő tudományos eredmények fogják követni, fogja betölteni tudni a nemzeti könyvtár a szocialista társadalom könytárügyében a ráváró szerepet. Reméljük, hogy mire idáig — mihamarabb — elérkezünk, új szellemben kibontakozó munkánkat új, megfelelő, a nemzeti könyvtárhoz méltó, a munka feltételeit mindenben biztosító épületben folytathatjuk. Jegyzetek 1. Vö. Széchényi Ferenc felterjesztését 1802 március. 2. Vö. Az 1802. nov. 27-én kelt alapító levelet. OSZK Kézirattár. 3. Vö. Évkönyvünk lapján: Windisch Éva: Adatok a könyvtárosi pálya kialakulásához. 4. Vö. Az Orsz. M. Gyűjtemény Egyetem kiadványai, II. ciklus 1. füzet, Bp. 1931. Egyet, ny. 11. 1. ő. Az alakuló ülés 1922. nov. 18-án (Vö. Gróf Klebelsberg Kuno beszédei, cikkei és törvényjavaslatai 1916—1926. Bp. Athenaeum 1927. 114—129, 11.) 6. Míg a Gyűjtemény Egyetembe beletartoztak a Magyar Nemzeti Múzeum 6 önálló tára (Történeti tár, Orsz. Széchényi Könyvtár, Állattár, Növénytár, Néprajzi tár és Szépművészeti múzeum), valamint az Orsz. Levéltár, Orsz. Könyvforgalmi és Biolijgráfiai Központ, Bécsi Magyar Történeti Intézet, a svábhegyi Csillagvizsgáló, a Tihanyi Biológiai Intézet, a Földrengési Obszervatórium, valamint az Országos Tanügyi és Pedagógiai Könyvtár — addig az 1934-ben alakult új autonómia: a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa alá csak a 6 múzeumi intézmény (Orsz. Széchényi Könyvtár, Történeti-, Termómészettudományi-, Szépművészeti-, Iparművészeti- és Néprajzi Múzeum), valamint az Országos Levéltár, az OKBK és a Könyvtári Főfelügyelőség tartozott. 7. 1949: 13. tvr. 8. Vö. Jelentés az OSZK 1945. évi működéséről, OSZK Irattár 1946. 9. Vö. uo. 43