AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Szilágyi Erzsébet: Liszt „Études-Preludes" feliratú tanulmányainak egyik kéziratos variánsa

Liszt „Etudes-Préludes" feliratú tanulmányának egyik kéziratos variánsa SZILÁGYI ERZSÉBET Az Országos Széchényi Könyvtár gazdag zenegyűjteményében is a legértékesebb kéziratok közé tartozik Liszt Prelude-]e, amely kétségkívül igen közel álló változata az 1839-ben

1 négy kiadónál

2 csaknem egyidejűleg megjelent 24 Grandes Etudes pour le piano c. két füzetben kiadott, első füzet 1. számú etűdjének. A két oldalra terjedő, 23 ütemből álló manuscriptumra Liszt a cím alá ceruzával odaírta ,,

Etudes" (a kézirat máskülönben tintával van írva) s bár félreismerhetetlenül, jellegzetesen Liszt kezevonása, mégis — talán egyik hajdani tulajdonosa e becses ereklyének — odajegyezte a második lap aljára: „Die Echtheit verbürgt Adolf Müller.'"

3 Hogy vétel, vagy ajándék útján került a Zeneműtárba és hogy megelőzően kinek volt a tulajdona, arra nézve nincs adat a Könyvtár szerzeményi naplójában, csupán annyit tudtunk meg róla, hogy 1904-ben Ms. Mus. 24. sz. alatt került a tár állományába.

4 Ez a ritka kézirat az 1911. évi Liszt emlékkiállításon került először bemutatásra a nagy nyilvánosság számára. Liszt kora ifjúságától kezdve egészen érett férfikoráig foglalkozott etűdök komponálásával. Évek hosszú során át újra meg újra átdolgozta azokat, míg végső alakjukban nemcsak a zongorajátszás technikájának legmagasabb fokán álló tanulmányokká, hanem a mester fantáziájának gazdagságától átlelkesített zeneművekké érlelődtek. Az első etűdöket Liszt saját állítása szerint tizenhároméves korában írta.

5 Boisselot adta ki először azokat Marseille-ben, 1826-ban vagy 1827-ben. A mű címe „Etude pour le Piano-Forte en quarante — hűit Exercises"... par le jeune Liszt. Op. 6. A 4 füzetre tervezett 48 tanulmányból csupán az első füzet jelent meg 12 etűddel.

6 A gyermek művész ezt a korai opuszát Lidié Garellan&k ajánlja, akivel akkoriban négykezes zongoradarabokat játszott. Az opusz-számból láthatjuk, hogy Lisztnek már megelőzően is jelentek meg szerzeményei. Ebben a Boisselot-íéle kiadásban a Széchényi Könyvtár Preludeje még nem szerepel. — Lisztnek ezeknek az ifjúkori zsengéiről Baabe, a nagynevű Lisztbiográfus megállapítja, hogy a „karmokat, amelyekről az oroszlánt fel lehetne ismerni, még egyik mű sem mutatja... az egyetlen közülük, amely bizonyos értelemben maradandó értéknek nyilvánítható, a »12 Etudes«, de az sem önmagáért, hanem mivel alapanyagát képezi Liszt későbbi tanulmányi műveinek."

7 Ez a 12 etűd később megjelent a Hofmeister kiadásában is, de itt már Op. 1-ként szerepel. Az első kiadást csupán évek múlva követte a második (1839), mint már a bevezetőben említettük, egyszerre több kiadónál, ezek tartalmilag 397