AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Keresztury Dezső: Adalék Jókai forrásaihoz

Ennek a jelenetnek háttere, az ősbozót és szereplői, az ősállatok, mind ott vannak Fraas könyvének képein. A hylobates ábrázolatát nem találtam ugyan, de neve szerepel. S miért ne lehetne ezt ráhúzni arra a nagy, lomha állatra, amely a könyv címlapján a mammut ormánya alatt látható „a fának támaszkodva első lábával" (1. 1. sz. mell.). Igaz, hogy az valószínűleg egy mylodon. De ilyen apróságok nem zavarják az író képzeletét; a 3. sz. mellékletünkön közölt myocén tájképen is más állatok vannak a paleotherium-szarvorrú társaságában, mint a költő látomásán: tudniillik egy mastodon és egy dinotherium. Pedig a színhely nagyon is emlékeztet az ősállatok birkózásának mocsaras-bozótos csataterére, csak épp hogy a kép egyik fáján majom lóg a lajhár helyett. A könyvben egyébként — a költő által rajzolttól némileg éltérő — külön arcképpel szerepel a paleotherium magnum (5. sz. mell.) és glyptodon néven az ősteknőc (6. sz. mell.). Az ábrázolatok közül Jókai azt választotta, amelyik jobban megfelelt céljainak. S az sem zavarta különösebben, hogy a kőszénkori tájat és a benne szerepeltett állatokat a geológia és Fraas könyvének tanúbizonysága szerint is 10 vagy 100 000 év, egy, vagy sok földtani korszak választotta el egymástól. Beiträge zu den Quellen JókaVs KERESZTTJKY DEZSŐ Verfasser weist auf ein nicht genügend beachtetes Quellengebiet der Einbildungskraft Jókai's, auf die Illustration zeitgenössischer populärwissenschaftlicher Werke hin. Motive der Bilder der seinerzeit sehr verbreiteten erdgeschichtlichen Zusammenfassung von Oscar Fraas: Vor der Sintflut tauchen — natürlich in sehr freier Bearbeitung — in den Romanen: Fekete gyémántok (Schwarze Diamanten), und Egész az északi pólusig (Ganz bis zum Nordpol) auf. Ein Exemplar des Buches befindet sich mit einigen Einzeichnungen des Dichters, in dessen hinterlassenen Bibliothek. 391