AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Pozsonyi Erzsébet: Forradalmi röplapok és gúnyiratok 1848-ban

ságát az ország minden nyelvű honpolgárával. A bán a szolgaságot hozza, áruló generálisai Bécs és Pest füstölgő romjai felett a zsarnokság székét készülnek felütni, de a szabadság, egyenlőség és testvériség zászlaja alatt harcoló magyarság még az Ördöggel is képes szembeszállni. A Miért jön Jellechich . . . kezdetű ugyancsak szeptemberben kibocsátott felhívás

49 célja, hogy a nép minél szélesebb tömegét lelkesítse az országba betört és a parasztságot újra szolgaságba döntő bán ellen. Kormánykörökből való eredetére mutat, hogy igyekszik védeni az országgyűlés tevékenységét, kiemelve, hogy az legutóbb is a szőlődézsma elengedése mellett foglalt állást, hogy kedvezzen a föld népének.

50 Jellechich útlevele

51 védi ,,a dunántúli magyar tábor katonai és polgári vezérei"-t az ellen a „méltatlan gyanúsítás ellen", mely szerint ,,a népszabadság erőszakos elnyomására összeeskütt vérszomjas Kamarillának titkos szövetségesei."

52 Az útlevél formába öntött gúnylap a bán személyének és jellemének leírásakor még a Metternichhel foglalkozó útlevelek támadó hangját is felülmúlja. A bán személyét ostorozó magyarországi németnyelvű gúnyiratok, bár kevésbé támadó jellegűek, igyekeznek intim részleteket, többnyire humorral vegyítve, a bán magánéletéből is feltárni. Egy előkelő hölgyhöz (Zsófiához) való gyengéd kapcsolataira céloz a Jellacié ellen Körözőlevél alakjában kiadott gúnylap,

53 mely szerint Magyarország megtámadásának tervét egyenesen a pokolból hozta magával a bán, ahonnan megszökött — ezért körözik —, hogy végrehajtsa egy ,,magasállású nőszemély" parancsát, aki fegyverekkel és pénzzel támogatja. A „rókaravaszságú" bán, hogy „hű katonáit a monarchia megtartására toborozza" szeptember 10-én kibocsátott manifesztumában az alaptalan rágalmak tömegét szórja Kossuth és pártja ellen. Ezeket, a jogos és igazságos magyar álláspontból egytől-egyig cáfolja a Was macht der lederne Jellahcich

u c. németnyelvű gúnylap, mely szintén céloz a bán magasrangú pártfogójára. Ekkor már általánosan szóbeszéd tárgya volt a bán és Ferenc József anyja közötti szorosabb kapcsolat, ami a szatirikus irodalom temekéinek egyik kedvelt témája lett. Foglalkozik vele a Márczius Tizenötödike „Mákvirág" c. rovatában (1848. IX. 20., X. 11., XII. 24. és 29-i számokban) és Jókainak, is volt egy erre vonatkozó szatírája.

55 A képviselőház október 4-i ülésén Irinyi interpellált e tárgyban, érdeklődve az iránt a Zsófiától származó szerelmes levél iránt, melyet Jelleció elfogott iratai között állítólag találtak. Ez a viszony a tárgya a Jellachich und Sophie c. páros jelenet formájában tréfásan megírt gúnylapnak is,

56 mely a pákozdi vereség után kettőjük között kitört perlekedést eleveníti meg. A szatírát szintén humorral vegyíti A reakció hőse c.

57 14 szakaszos gúnyvers, mely a bécsi események által még fokozottan forrongó októberi levegőben keletkezett. Sújtó Rudi álnév alatt jelent meg és a bán futását kapcsolatba hozza a királyi család menekülésével. Céloz azonkívül a reakció másik két támaszának, Lambergnek és Zichy Ödönnek jól megérdemelt gyászos végére is. Versének utolsó szakasza: „Jeüacsics kedves a'királyi családnak, Mert ő nagy vitéz's mestere a''futásnak; 338