AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)
Gombocz István: Az Országos Széchényi Könyvtár külföldi kapcsolatai. 1953—1957
közel 75%-a külföldi műveket kíván kölcsönözni vagy mikrofilmen megkapni. Legsűrűbb a forgalom a párizsi és a bécsi nemzeti könyvtárakkal és a londoni National Central Library-vei. A magyar anyag iránti növekvő érdeklődés is főleg ezektől a könyvtáraktól és a népi demokráciák nemzeti könyvtáraiból indul ki. 8. Nemzetközi szervezetek és konferenciák A nemzeti könyvtári jellegből következik, hogy az Országos Széchényi Könyvtárnak a nemzetközi könyvtári együttműködés területén néha a többi magyar könyvtár nevében is kell feladatokat elvállalnia, de ugyanakkor ügyelnie kell arra, hogy fellépése a magyar könyvtárak külföldi kapcsolatait semmiben se csorbítsa. A múltban az OSZK követett el hibákat ezen a téren, ma már azonban egészségesebb formák alakultak ki: az országos jelentőségű külföldi kapcsolatokat többnyire a nagy könyvtárak képviselőiből álló bizottságok gondozzák. A korábban kialakult helyzet többek között azzal magyarázható, hogy az Országos Könyvtári Központ megszűnése után keletkezett űrt tagsági helyekkel, kapcsolatfelvétellel stb. gyakran sürgősséggel kellett kitölteni. Az újabb országos szervek lassan mozdultak és főleg nem volt könyvtárosegyesület, mely elsősorban lett volna hivatva a nemzetközi könyvtári életben a magyar könyvtárügy egészét képviselni. Néhány külföldi egyesületnek VJL OSZK saját jogán tagja, bár azokba az OKK utódaként lépett be. így 1954-ben tagjává lett az American Library Association (Chicago), az Association of Special Libraries and Information Bureaux (London) és 1956-ban a Library Association of Australia (Sidney) nevű nemzeti szervezeteknek. A belépés fő oka a felsorolt egyesületek számos könyvtári szakfolyóiratának átvételében keresendő. A jövőben felelevenítendő lesz a mainzi Gutenberg Egyesületben való régi tagság és be kell lépnie az OSZK-nak a Zenei Könyvtárak Nemzetközi Egyesületébe is. UNESCO Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével fennálló kapcsolat 1954 végén indult meg. 1955 folyamán sűrű levelezés folyt a párizsi Titkárság könyvtári osztályával, melynek során részletes tájékoztatások érkeztek a csereközpont megszervezésének ügyében. Ugyanakkor a könyvtár összeállította a csereképes kiadványokkal rendelkező összes jelentősebb magyar könyvtár és intézmény listáját az Unesco kiadásában azóta megjelent Handbook on the International Exchange of Publications c. mű 2. kiadása részére. Az Unesco Bulletin for Libraries c. könyvtári közlöny kb. 60 címet magában foglaló magyarországi terjesztési listáját az OSZK 1955-ben állította össze. E folyóirat hasábjain azóta is gyakran nyomot hagyott az OSZK munkája: az 1950 óta megjelent magyar folyóiratok listája, cikk az OSZK munkájáról és a magyar könyvtáros képzésről, felsorolása a cserébe felajánlott OSZK kiadványoknak, ismertetés a könyvtári törvényről, 317