AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

V. Waldapfel Eszter: Az Országos Széchényi Könyvtár a felszabadulás óta (1945/1957)

ségesnek mutatkozott —, elsősorban a korábbi profilnak és időhatárnak megfelelően (a XIX. század közepéig) — kiegészíteni. E kis könyvtár (állománya mintegy 16 000 kötet) harmadik funkciója: Mátra vidék tájkönyytára. Evenként a Mátrában üdülő dolgozók tíz és tízezrei szemlélik meg ezt a műemléket és Gyöngyösre és általában a Mátrára vonatkozó táj jelegű állandó és alkalmi kiállításait. így járulunk hozzá itt is dolgozó népünk kulturális élményeinek gazdagításához. Emellett, ugyancsak a táj jelleget domborítva ki, kisebb, állandó könyvtörténeti kiállítással emeljük e műemlékkönyvtárunk nevelő hatását. Jelenleg még mindig a legkevésbé világos az 1955 nyarán megnyílt zirci műemléki könyvtár funkciója. Műemlékjellege feltétlenül megköveteli annak egységes, helyben való megőrzését. Zirc lakosságának egyre sürgetőbb kívánsága, de a valóban gazdag könyvtár felhasználása is indokolták azt, hogy megnyitását tovább ne halasszuk, annak ellenére, hogy Zirc lakosságának tényleges igényeit ez a könyvtár egyelőre nem fogja kielégíteni, illetőleg megfordítva, ma még Zircen nem elég nagyszámú az az értelmiség, amelyik ezt az elsősorban tudományos jellegű könyvtárat valóban használni tudja. E gyönyörű fekvésű és rohamosan fejlődő bányaváros kulturális igényei azonban állandóan emelkednek s ez a fejlődés észrevehetően mutatkozik a könyvtár olvasótermi forgalmán is, noha a legutolsó esztendőben, részben a vezető távolléte, részben az épület belső renoválása miatt, a forgalom átmenetileg visszaesett. A Bakonyvidék mint üdülési központ is, természetesen, joggal igényli, hogy egyrészt Wilde Mihály zirci asztalos mester iparművészeti remekműve: a szép, gazdag intarziás állványzati! és padozatú könyvtárterem, értékes kiadványaival, mint muzeális látványosság gazdagítsa kulturáhs élményeivel látogatóit, másrészt az itt is megvalósított bakonyvidéki tájjellegű és könyvtörténeti állandó, valamint alkalmi kiállításokkal hozzájáruljon népünk szélesebb rétegeinek kulturális emelkedéséhez. Ezek mellett a semmiképpen el nem hanyagolható szempontok mellett az anyag biztonságának védelme is indokolta a könyvtár mielőbbi megnyitását. Tervünk, hogy az anyag teljes rendezése és katalogizálása után ezzel az állománnyal könyvtárközi kölcsönzésben is tehermentesítsük a Széchényi Könyvtár központi állományát. Jelentős feladattal bővült könyvtárunk 1954 augusztusában, amikor a Népkönyvtári Központ átszervezése, illetőleg megszűnése kapcsán könyvtárunk vette át a nemzeti tulajdonba került, kallódó, illetőleg a többi könyvtáraktól átvett duplum könyvanyag gondozását, feldolgozását, elosztó munkáját is. E feladatok átvételét — noha tisztában volt azzal, hogy ez újabb gond és nehézség forrása lesz —• a Könyvtár vezetése már 1953-ban szorgalmazta, szorgalmazta pedig azért, mert e feladatok igen szorosan kapcsolódtak a Széchényi Könyvtár feladataihoz (Adrémalemeztár, az anyag kategorizálása stb.) s úgy gondolta, hogy ha ez a feladat irányítása alá kerül, jobban tudja a felmerülő közös munkafolyamatokat saját belső tevékenységével összehangolni. A minisztérium foglalkozott is akkor e javaslattal, de, elsősorban a már átvett feladatok megszervezetlensége s az amúgy is túlgyors fejlődés okozta egyéb nehézségek miatt, nem találta 30