AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Papp Ivánné: Adalékok az alföldi olvasókörök és népkönyvtárak történetéhez. 1890—1914

Megfigyelhetjük, hogy az Alföld nagy faluvárosaiban már a század végén egymás mellett keletkeznek és működnek a kaszinó-egyletek, társaskörök, polgári olvasóegyletek, iparegyesületi könyvtárak, 48-as népkörök könyvtárai, olvasónépkörök, egyenlőségi körök, olvasókörök és egyletek. Például Gyulán a századfordulón polgári olvasókör könyvtára (könyvtárjegyzék 1900, 1907, 1913), iparos ifjúsági könyvtár (1899, 1904), kaszinói könyvtár (1904) és a honvéd gyalogság tiszti könyvtára is (1908) működött. Hasonlóképpen Kecskeméten is nyomtatott könyvtárj egyzéket adott ki a kaszinó, (1905) az iparosegyesület (1904, 1912), a népkönyvtár (é. n.), a polgári kör (1899), a 48-as kör (189 , 1903, 1907). Természetesen jegyzéket ki nem nyomtató olvasókörök is igen nagy számban működtek alföldi városainkban. Nagykőrösön ezidőben például a városi kaszinó (1899., 1905) és az iparoskör könyvtárának jegyzéke (1909) lát napvilágot. Azonban tudunk arról, hogy már a milleneum évében a hat könyvtáron (városi, kaszinó, polgári kör, iparosok olvasóköre, önálló iparos ifjúsági kör, egyenlőségi kör és a főgimnázium könyvtára) kívül ,,a földművelők között ezidőszerint ... 14 olvasóegylet áll fenn, mely mind az alkotmányos korszak visszaállása óta keletkezett. . . alapszabályilag a politika ki volna tiltva, de az újabb időben mindenik nyílt állást foglal a politikában".

24 Galgóczy úgy tudja, hogy az 1838-ban létesített városi kaszinó tett „három kísérletet (1848, 1853, 1866) az egyesülésre a polgári körrel (alakult 1843—1844), de sikertelenül, ámbár az előkelőbb lakosság közül sokan mind a kettőnek tagjai voltak".

25 A polgári kör a megyeieken kívül „az iparosok, földművelők és zsidók osztályára is kiterjedt, ... a szabadságharc mozgalmai közt erős összetartási pontul szolgált".

26 A kaszinó évi tagdíja 8 forint, jövedelme még az évi mulatságok nyilván bőséges bevétele is, könyvállománya 1896-ban 1490 kötet, 16 lapot járat. A polgári kör évi tagdíja 5 forint, állománya 1435 kötet, 17 lapot járat (hét politikai, öt ismeretterjesztő, két szépirodalmi, három élclapot). Az iparosok olvasóköre (alakult 1876-ban) könyvtára 290 kötetet tartalmaz, 8 lapot járat; az önálló ifjúsági kör (1881-től) könyvtárának 150 kötete van, 4 hírlapra fizet elő. Az Egyenlőségi Kör (1871) a „polgárság különböző osztályából néhány évig állott fenn, . . . tagjai meghasonolván feloszlott"; 393 kötetnyi könyvtára volt, főképpen mezőgazdasági, kertészeti tárgyú művekből. A főgimnáziumi könyvtár 1895-ben 18 365 kötetet számlál (1712-ből ismerjük a körösi iskola könyveinek jegyzékét, ez a jegyzék 105 darab műről emlékezik meg). A gimnázium e nagy könyvtára 1853-ban nyilvánossági jogot és állandó könyvtárost kapott (Csikay Imre, Szabó Károly, Szilágyi Sándor, Mészöly Gáspár); a gimnáziumban még tanári kézikönyvtár, ifjúsági könyvtár, ifjúsági segédkönyvtár és az önképzőtársulat 708 kötetből álló könyvtára is otthont talált. Azonban mindezek a könyvtárak Nagykőrös széles tömegei számára mégsem jelenthettek valóságos nyilvános könyvtárat s a már említett és közelebbről megvizsgálandó 14 olvasókör társadalmi igényt elégített ki. Az olvasás és vitatkozás igénye itt is, mint az Alföld többi nagykiterjedésű városában úgyszólván utcánként, falurészenként, tanyacsoportonként olvasókört hozott létre. Aki a falusi település kérdéseivel ismerős, tudja, hol vannak a „polgár" vagy „civis" házak, s kik laknak Bánlakon, a Gyepsoron. 292