AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Papp Ivánné: Adalékok az alföldi olvasókörök és népkönyvtárak történetéhez. 1890—1914

sokrétűen adja e könyvtár a kor olvasmányait: Kossuth Iratai, Garibaldi Emlékirata, Teleki Sándor Emlékeim c. műve, Horváth Mihály: Magyarország történelme, Erdélyi János: Pályák és pálmák, Xántus János Levelei Amerikából, Orbán Balázs: Utazás Keleten, Szemere Miklós összegyűjtött munkái éppúgy meglelhetők, mint Vargyas E. A szabadságharc története, Fas Gereben, Tolnai Lajos művei vagy Arany László: A délibábok hőse s az Adomák a forradalomból c. mű. Már csak a később vizsgálandó balmazújvárosi szegényparaszti olvasókörökkel való párhuzam kedvéért is érdemes tanulmányoznunk a balmazújvárosi népkönyvtár anyagát. E balmazújvárosi népkönyvtár jegyzékében (MKOT ajándéka. Bp. 1903.) szereplő 648 mű — előbb csak számszerűen — a következőképpen oszlik meg: szépirodalom 357, ismeretterjesztő mű 291. A 357 szépirodalmi műből csak 92 magyar és világirodalmi klasszikus, viszont közöttük néhány falusi olvasók számára túlságosan is nehezen megközelíthető (1. lejjebb). E 357 szépirodalmi mű közül 21 a legsilányabb ponyva (C. Doyle, Marlitt, Beniczkyne stb.). Nagy tömegében megint csak szórakoztató irodalmat ad (Jósika, Szabolcska, Radó Antal, Kozma Andor, Rákosi Viktor, Dalmady Győző, Gyarmathy Zsigáné, Jakab Ödön, Vértesi Arnold), sőt feltűnően sok a mai napig méltán feledésbe merült műkedvelő szerzők munkája is (Tocsek Helén, Lakatos Károly stb., stb.) Az ifjúsági irodalmat 70 mű képviseli, ebből klasszikus gyermekirodalom 11 (Defoe, Andersen), magyar és idegen népmesék 5 kötetben; többségében nívótlan alkotások: Gegus Ida, Hentaller Elma, Lőcsei Emma, Karády L. meséi, Vay Adelma bárónő: Tündéranyóka elbeszélései. Az ismeretterjesztő 301 mű közül mezőgazdasági tárgyú összesen 47, ebből állattenyésztéssel (beleértve a méhészetet és baromfitenyésztést is) 8 mű foglalkozik, a növénytermesztéssel (ugyancsak a díszkertekkel foglalkozó műveket is ideértve) mindössze 18. Az irodalomtörténet, történelem anyagát 62 mű adja, ebből 8 az antik kultúrával foglalkozó disszertáció vagy tudományos mű. A vegyes ismeretterjesztő munkák között feltűnően sok az életrajz: 36. Ebből írói életrajz mindössze 3, a többi Pázmány, Széchenyi, Deák —, Mária Terézia, I. Frigyes Vilmos porosz király életrajza, vagy pl. Nagy Miklós: Az uralkodócsalád tagjai c. mű. 21 kötet anekdotás könyv, „szavalókönyv" és bűvészkedéssel, valamint illemtannal foglalkozó mű van e népkönyvtárban. Igen nagy a moralizáló féltudományos munkák száma. Pedagógia, lélektan, erkölcstan összesen 38 mű: Kempis Tamás, Pázmány, Spencer, Smiles mellett Geöcze S.: Az akarat nevelése, Blackwell: Tanács a szülőknek, Mathews: Hogyan boldogulunk, Szabó Imre: A falu őrangyala stb., stb. Jellemző módon +-jellel látja el a katalógus azokat a műveket, „melyek a nép között az átlagnál magasabb műveltségű olvasóknak ajánlhatók." Ilyennek minősülnek a következők: Kipling: Indiai történetek, Dickens: Copperfield Dávid, Dickens: Karácsonyi ének, Turgenyev: Egy vadász iratai, Gogol, Csehov elbeszélései, Rostand: Cyrano de Bergerac, Katona: Bánk bán, Eötvös: A falu jegyzője, Zrínyi: Szigeti veszedelem, Csiky Gergely: Nagymama. Szinte minden mezőgazdasági szakkönyv ezzel a megkülönböztető jellel van ellátva: Borsodi: Gyógynövények, L'Hullier: Konyhakertészeti magvak, Ritter: Gyümölcsértékesítés, Markó: A kosárfűz termelése, Zigány: Szederfa és selyemhernyó tenyésztés, Domokos K.: Az építkező gazda, a népkönyvtár19 289