AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Papp Ivánné: Adalékok az alföldi olvasókörök és népkönyvtárak történetéhez. 1890—1914

Eleinte a hivatalos utasítások is még mind csak passzív védekezést jelentenek. A munkásmozgalom fellendülésének éveiben azonban az államhatalom nemcsak a közigazgatás és igazságszolgáltatás terén megy át támadásba. Egymás után létesíti a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, az Országos Magyar Iskolaegyesület, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége, illetve Országos Tanácsa a különböző könyvtárakat: iskolai, iskolaegyesületi, vándor-, múzeum- és könyvtáregyesületi könyvtárakat, főképpen pedig az ún. népkönyvtárakat. Mindezeket részben megelőzi, részben követi a népkönyvtárak szervezésére szóló utasítások és az ajánlható könyvek jegyzékeinek több kiadása. Különösen a nemzetiségi vidékek és az erősen forradalmi hangulatú alföldi falvak részesülnek egymás után állami adományként népkönyvtárban. Az egész Alföldre kiterjedő élénk tevékenység nyomát mutatja az is, hogy pl. Szegeden az Erzsébet Népakadémia is létesít könyvtárat, tudunk ún. egyházi népkönyvtárról is (Kunmadaras, könyvjegyzéke 1907-ből); Tiszafüreden a Múzeum- és Könyvtáregylet könyveinek jegyzéke már 1897-ben megjelenik, az Országos Iskolaegyesület népkönyvtárairól pedig többek között az alábbi helységek könyvjegyzékei adnak hírt: Budakalászi (1915), Monor (1904), Pilis (1906, 1908), Abony (1907), Mohács (1905—1906), Kúnszentmiklós (1907), Kecskemét (é. n.), Karcag (1906), Tiszaszentimre (1899), Mezőtúr (1903), Rosszerdő (Békés m.) (1907), Szarvas (1903), Debrecen (1898-tól), Hajdúszoboszló (1906), Balmazújváros (1903). A Magyar Gazdaszövetség kiadványai c. sorozatban is előkerülnek a kultúra kérdései. A nagybirtok cselédsztrájkjainak évében, 1906-ban jelenik meg e sorozatban Jules Méline Le retour a la térre et la surproduction industrielle c. műve Vissza a faluba! címen, fordította Mauks Gyula, bevezette Mailáth József (Bp. 1906. Pátria). Majd 1913-ban, mikor az agrárproletáriatusra a gazdasági válság, a gyenge termés: tehát kevés munkaalkalom s a hatósági üldözés mellett a boszniai háborúk többszörös súlya is nehezedik, a Magyar Gazdaszövetség kiadványai közt lát napvilágot Czettler Jenő A falu kulturképessége és a falusi kultúra védelme c. műve (Bp. 1913. Stephaneum ny.). Ez a nagy tevékenység országszerte könyvtárakat is hozott létre, s e könyvtárakhoz fűződő kiadványok hangja és megállapításai nagy változatosságot mutatnak az álobjektívizmustól a valódi célok leplezetlenebb feltárásáig. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa kiadásában megjelenő Népkönyvtárak és kisebb könyvtárak számára általában ajánlható művek jegyzéke. A magyar népkönyvtárak szervezésének alapelvei c. mű (Bp. 1908) például így állapítja meg a népkönyvtárak jellegét: ezek „alkalmasak arra, hogy a magasabbfokú iskolai képzést nem nyert egyének kedélyét nemesítsék, bennük a tudás vágyát és a közélet iránti érdeklődést felkeltsék vagy őket kellemesen szórakoztassák." (I. m. 50. 1.) A Békéscsabai Múzeum Egyesület alapszabályai (Bcsaba. 1900, Korvin ny.) 2. §-a szerint is ,,az egyesület célja. . . (a helytörténeti muzeális feladatokon kívül P. I.) az általános ismereteket terjeszteni, népkönyvtárakat szervezni és hozzáférhetővé tenni". Hasonlókat olvashatunk az Országos Magyar Iskola-Egyesület nép284