AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)
V. Windisch Éva: Könyvtári munka a reformkorban az Országos Széchényi Könyvtárban
Különben is a régi épületek mögött már nőttek a földből az új, reprezentatív épület falai, s az építkezéshez szükség volt a régi épületek használható anyagára is. A Múzeum gyűjteményeinek ideiglenes raktárául kijelölt Ludoviceum-épületbe az anyagot Horvát tervei szerint és irányításával hordták át. A költözés nem történt meg minden izgalom nélkül; először az új szállást kellett az oda befészkelődött bolháktól és tetvektől megtisztítani, azután pedig, amikor Horvát, aki ezalatt a Jankovich-gyűjtemény átvételét is végezte, késedelmeskedett, az építkezés vezetői a legértékesebb könyveket tartalmazó öt szoba felől lebontották a tetőt, úgy, hogy a nemzet kincsének sorsa, mint Horvát méltatlankodva írta a nádornak, az esőtől függött. Végül is sok vesződség, Pollackkal és társaival való többszöri összeveszés, Horvátnak igazgatói tisztéről való — a nádor által el nem fogadott — lemondása után a költözködés befejeződött; Horvát, mint a nádornak írta, beleőszült az izgalmakba." Utóbb a Jankovich-féle, az árvízkor Pest megye fegyvertárában elhelyezett kéziratgyűjteményt is ide szállították, mivel JanJcovich — indokolatlanul ugyan — a kéziratok átnedvesedésétől és penészesedésétől tartott. 100 Az állomány biztonságban, de használhatatlanul várta az új épület elkészültét. A Nemzeti Múzeum épületének tervét Pollack a kor könyvtári és múzeumi követelményeinek megfelelően készítette el. A tervezés során Horvátnak, módja nyílt arra, hogy Pollack terveit gyakorlati könyvtárosi szempontból kiegészítse. Javaslatai egy része az anyag biztonságát szolgálta: a helyiségek bizonyos átcsoportosítását kívánta, hogy a vendégek ne járjanak át az olvasótermeken és az őrök dolgozószobáján; azután az ablakok minél szilárdabb megépítését és — hivatkozva a bonni könyvtárégésre — vastáblákkal való ellátását. Javasolta azt is, hogy az alkalmazottak az épületben kapjanak lakást; részben ismét egy esetleges tűzvészre gondolva, részben azért, mert így minden erejüket az intézmény gondozására fordíthatják, s ha csak néhány lépésnyire laknak a tudomány forrásától, magukat is jobban tudják művelni. 101 A továbbiakban az épület két emeletessé tétélét javasolta, azzal, hogy a szolgáknak a félig földalatti helyiségek helyett a földszinten adjanak lakást; egy nagy terem beiktatását ünnepélyek, díjkiosztások tartására, s azt az óhaját fejezte ki, hogy az épülettől 20 ölnyire semmilyen irányban sem építkezzenek. 102 Horvát megjegyzései jórészt figyelembe is vétettek. Néhány év múlva azután, az építkezések előrehaladtával aktuálissá vált az új könyvtár belső berendezésének megtervezése. A nádor felszólította Horvátot, hogy mivel a gyűjtemények régi szekrényei sem az esztétikai, sem a tudományos szempontoknak nem felelnek meg, tegyen javaslatot az intézmény új belső berendezésére vonatkozólag. 103 Horvát 1843-ban részletes tervet készített Planum technicae coordinations Bibliothecae Musei Nationalis Hungarici címen a könyvanyag biztonságos és esztétikus elhelyzésének kérdéseiről. Mintának — mint megállapítható — nagyrészt Constantin Bibliothéconomie című, 1841-ben második kiadásban megjelent művét használta. A tervezet a könyvtár általános kulturális és nemzeti jelentőségének méltatása után felsorolja az állományt fenyegető veszélyeket: a tűz, a vízáradások, a tolvajok s a könyvmolyok. Megállapítja, hogy az új épület 267