AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)
Nagydiósi Gézáné: Magyarországi női lapok a XIX. század végéig
Ugyancsak nem volt hosszú életű a Magyar Gazdasszonyok Lapja, Sághy Józsa szerkesztésében 1884. dec.-tol 1887. évi 1. sz.-ig. A lap szembeszáll a német vállalatokkal s oda akar hatni, hogy ,,a magyarosodás nagy áramlatában a konyha és a háztartás is magyaros legyen, minden ízében, azaz magyar szellem lengje át a család és otthon vezetését". ,,Az idők pénzügyi viszonyai rendkívüli visszahatást szültek; a háztartásban is takarékoskodni kell. A háziasszonynak minden teendőjére és feladatára a szaklapok adnak segítséget". Tartalmas, változatos lap volt, de két évnél tovább nem maradhatott fenn. Ebben az időben virágzott már az ugyanolyan irányú Magyar Háziasszony c. lap, amely egyben a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyletének hivatalos közlönye is volt. 1882. ápr. 2-án indult mint igénytelen 4 oldalból álló oktáv alakú lapocska, de hamarosan növelnie kellett terjedelmét; mindig tágabbkörű feladatokat vállalt, és 14 oldalnyi terjedelmével — mely oldalak csaknem kétszer akkorák, mint kezdetben — jóformán megnyolcszorozódott. A Magyar Háziasszony életrevaló lap, bőséges ,,szak"-részt ad állandó rovatokban; a háztartás körüli tudnivalókat, értekezést a nevelésről, gyermeknevelést és gondozást, nőegyleti ügyeket, közleményeket az élelmiszerekről, kertészetről és háztáji gazdálkodásról, közöl élelmiszerárakat, egészségügyi cikkeket, (Fodor József: A női munka egészségtana, Turay Matild: A vizgyógymód) végül színházi, irodalmi és zenei híreket. A szépirodalmat sem hanyagolja el, 1885 óta külön mellékel szépirodalmi lapot Munka Után címmel. Az olvasók is tehetnek föl kérdéseket, amelyekre vagy az olvasók vagy a szerkesztők válaszolnak. Igen érdekes és újszerű a „hirdetések és nyílt társalgó" c. rovat, amelyben az előfizetők egymással levelezhetnek. Népszerű lett, de sok helyet foglalt el, mert néha egész körkérdés alakult ki, 20—30 választ is közöltek az érdekesebb társasági kérdésekre. (Néhány jellemző téma: „Boldogság receptje" —, Jávai nyelven való levelezés [titkos írásmód] —, Szabad-e fiatal lánynak regényeket olvasni Dumas, Hugo Victor, Zola, Koch Páltól és ha igen, melyiket). 1883-tól a Magyar Gazdasszonyok Orsz. Egylete hivatalos lapjává választotta. Ettől kezdve arra törekedett, hogy az egylet minél nagyobb mértékben teljesíthesse küldetését; kéri a nőtársadalmat, hogy támogassák szellemileg és anyagilag a lapot, ,,ezt az egyedüli szaklapot hazánkban, amely tisztán nőérdeket képvisel, mert a divatlapok nem alkalmasak erre, inkább csak a hiúságot fejlesztik". Új rovatot is nyit: a divattudósítást, továbbá et ? jXlcl gy világból" és „különfélék" címmel érdekesebb híreket is közöl. 1883. aug.-tól Beniczky Irma egészségi állapotára való hivatkozással megválik a laptól, és Csiszér-Ugróczy Ida, majd még ez év nov.-ben Andrea (Murányi Ármin) veszi át a szerkesztést. Az 1887. év feladatai között már a női jogokért való küzdelmet is megemlíti, de ellene van minden túlzásnak, „mert a nő társadalmi helyzetének emelésénél —mint mindenütt — csak a szabad fejlődés törvénye állhat fenn". Igyekszik „használni a nemzeti művelődésnek, szolgálni a nemzet vagyonosodásának". A takarékossági mozgalmat azzal segíti, hogy minden vonalon csak azt ajánlja, amit kipró222