AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Nagydiósi Gézáné: Magyarországi női lapok a XIX. század végéig

bazár" létrehozását sürgeti. Minden munkalehetőségért küzd, de hangsúlyozza, hogy „nem diplomatákat nevelni, csak a nők értékes munkájának méltánylását" akarja elérni. Szerkesztője agilitását mutatja, hogy félév múlva már Béccsel, Drezdával, Hamburggal, Stuttgarttal és Amerikában St. Louis-sal áll összeköttetésben, ahonnan lapja számára anyagot is kap.

61 Lapját mégsem tudja felkaroltatni, jóllehet csupán Erdélyből 50 előfizetője van,

62 de nagyobb pártolásra volna szüksége és szellemi támogatást is kér. 1871. okt. elejétől a szerkesztő Bécsbe kerül, egy magasabb női szervezet vezetőjeként. Még ő lesz kiadója a lapnak — úgy látszik Heckenast visszavonult — és új szerkesztőt szerez, de ez nem sokat változtat a lapon (divatrovatot nyit) és a Nők Lapja 1872-ben az 5. számmal minden bejelentés nélkül megszűnik. Hasonló elgondolással indítanak a Wohl testvérek Nők Munkaköre címmel 1872. nov. 20-án egy kéthetenként megjelenő „nevelési, gazdasági és szépirodalmi közlönyt, a nőképző-, gazdasszony- és nőiparegylet hivatalos lapjá"-t. A mutatványszám után csak 1873. jan. 8-án jelenik meg az első szám. Az elválaszthatatlan testvérek (Janka és Stefánia) az irodalomban és társaséletben jelentős tényezőként szerepeltek; együtt szerkesztették a Divat-ot és a Magyar Bazár-t is. Lapjaikban sokat tettek a magyar nők ízlésének, műveltségének fejlesztésére, gyakorlati ismereteik tágítására. Janka négy nyelven foglalkozott irodalommal, sokat fordított angolból. 0 az első nő, aki az Akadémia megbízásából külföldi műveket fordít. Stefánia is több európai nyelven írt, külföldi lapoknak és folyóiratoknak volt munkatársa; tehetsége eredetibb, mint nővéréé. A Nők Munkaköre, a nőkérdés harcos lapja hangsúlyozza: ,,ha a női hivatás szűkebbkörű is a férfiénál, nem csekélyebb fontosságú". A nőnevelés megreformálását hirdeti. „Nevelni, dolgozni, jót tenni", — ebben kell, hogy összpontosuljon a nők egész munkaköre. „Ez sok szellemi és fizikai munkát igényel, de szebb jövőt biztosít." A lapban legnagyobb szerepet természetesen a nevelés és a nőügy rovata kapja; továbbiak: szépirodalom, egyleti ügyek, egészségügy, társadalom, művészet, háztartás, kertészet, általános ismeretek, aranykönyv (menhelyek, kórházak), „megbízások tára" cím alatt apróhirdetéseket és szerkesztői üzeneteket találunk. Minden számban van kézimunkamelléklet, megjelölve az elkészítéshez szükséges anyag is, továbbá sok kép, színes divatkép és divattudósítás. Feltűnően sok a hirdetés, számonként 2—3 oldal: állás, örökbefogadás, kézimunkák, csipkék, selymek, női beszerzések üzletei, könyvek, zeneművek stb. Említésre érdemes a „Nők és a természettudomány" c. cikksorozat, továbbá a hazai nőképzésről írott értekezések. „Női munkásság külföldön" c. rovatában néhány haladószellemű ismertetést, hírt ad. A Nők Munkaköre haladó irányú lap volt és nagyobb lett volna jelentősége, ha közel egy év múlva nem egyesül a Magyar Bazárral. 1884-ben Magyar Háztartás címmel „háztartási, gazdasági és szépirodalmi hetilap" indul meg, de még két hónapot sem él, pedig főmunkatársként működik benne a mintaháziasszony és tágabb körben ismert írónő: Csiszér-Ugróczi Ida és külön melléklapokat is ad, egy szépirodalmit és egy divatot szolgáló lapot. 220