AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Nagydiósi Gézáné: Magyarországi női lapok a XIX. század végéig

szolgál az öltözködésre és bevásárlásra is és a gazdasszonyok számára közöl tudnivalókat. Ezeken kívül megrendeléseket is vállal ízléses és pontos elintézést igérve. A színes divatképeken kezdetben magyaros vonás észlelhető (szabás, forma, zsinórozás), de ezt hamarosan franciás vonalvezetés váltja fel. Ennek oka valószínűleg az Alter és Kiss cég átváltódása Monaszterly és Kuzmikra,—utóbbi cég Párizsból hozatja a modelleket — és a Wohl testvérek belépése a laphoz, akiknek franciás ízlése érvényesül. Az irodalmi részben élet- és jellemrajzok, arcképcsarnok (amely a „honleányi érdemek és erények Pantheonja akar lenni, tekintet nélkül, hogy mely osztályban ragyognak a kiválasztottjaik"; általában mégis arisztokrata származású nők képeit közli egyleti vagy hasonló működésük kapcsán, vagy legfeljebb neves művésznőkét), elbeszélések, versek, vegyes közlemények, időszerű tárcacikk, gondolatok és más effélék —, rejtvények, szerkesztői üzenetek, a színes borítékon belföldi és külföldi levelek, apróságok, kalauz hölgyek számára stb. találhatók. Néha Deák nevével is találkozunk vagy Arany Jánoséval, de általában jó középszerű írókkal. 1875. márc.-tól a lap kettéválik. Szépirodalmi része egyesül a Nejelejtssel s ekkortól Divat-Nejelejts címmel új lapként jelenik meg. A Divat pedig — természetesen leszűkült terjedelemben és tartalomban — csak mint kizárólagos divatlap próbálja fenntartani magát. Friebeisz — aki már 1872. máj.-tói szerkesztője és kiadója volt a Divatnak — Vácon nyomatta, de 1876 őszén kénytelen volt megszüntetni. A Divat-Nej'elejts két — egymástól csak kis mértékben eltérő — irányt egyeztet és kétirányú ízlést kíván hetilapként kielégíteni. A Nejelejts eddig inkább az irodalmi részre vetette a súlyt a divatrésszel szemben, a Divat viszont a korszellemnek megfelelő divatlap volt, de a szépirodalmi részt kevésbé ápolta. Az egyesült lap mindent hoz, ami egy divatlaptól elvárható. A szerkesztésben Friebeisz és Bulyovszky — a két összeolvadt lap korábbi szerkesztője — dolgozik. Az egyesülés mégsem hozott erősödést (valószínűleg a gyengeség volt már az egyesítés be nem vallott oka is). Az új lap már 1876. évi 9. számában bejelenti a műlapok megszüntetését és azt az azokat szállító lipcsei cég csődbekerülésével és azzal indokolja, hogy nincs más olyan műintézet, amelyik az eddigi árért ezeket a mellékleteket ki tudná állítani. Vigasztalásul hozzáteszi, hogy már évek óta úgyis kevés előfizető igényelte ezeket. Az igazi ok valószínűleg a gazdasági nehézségek és a csökkent pártolás. Valóban 1876. okt. 29-én a lap megszűnik. Friebeisz még egy kísérletet tesz 1877-ben — felhasználva a Nefelejtsnél szerzett tapasztalatait —, megindítja „tartalmasság és változatosság jegyében" a Visszhang c. lapját, de 7 hónapnál tovább nem tudja fenntartani. A Magyar Bazár mintájára nevezte el magát a Király János kiadásában eddig megjelent Pesti Hölgy divatlap Budapesti Bazár-nak. 1873. okt. 1-től „önmunkálkodás és takarékosság útmutatója; ízlés, takarékosság, munka" alcímében nevezi meg újabb célkitűzéseit. Itt is Komócsy dolgozik főmunkatársként Király mellett és egyébként sem változott sokat a lap, legfeljebb a prózai rész különválasztása újszerű Melléklap-pá. A női munkakörbe vágó része sok képet és ábrát közöl, a szabásminták külön is megrendelhetők, igyekezik haladni a korral és a folyton növekvő igényekkel. Tekintélyes 216