AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Nagydiósi Gézáné: Magyarországi női lapok a XIX. század végéig

sem sikerül fenntartania magát, a közönség másfelé érdeklődik, Császár betegeskedik és a lapnak 1856. márc. 30-án meg kell szűnnie. 1857. jan.-ban Császár mégegyszer megpróbálkozik most már havonkénti megjelentetéssel, de a korábbi tartalommal és szellemben. Császár haláláig — 1858. aug.-ig — él így a lap, majd ezután az elnyomatás korának egyik legszerencsétlenebb szerkesztője, Szilágyi Virgil veszi kezébe. Unalmas, nagyképű beköszöntője után nem lehet sokat várni. Hiába főmunkatársa ,,a hölgyek egyik kedvenc írója": Szabó Richárd, ketten együtt is csak szegényes, sőt sivár lapot adnak. Császár „igénytelen kisasszony-lapjában" legalább volt sok kedvesség, de most — bár Vadnay Károly visz egy kis élénkséget az általa szerkesztett „budapesti rovat"-ba — teljesen megunja közönsége. Szilágyi is, Vadnay is mihamar otthagyja a lapot, Szabó Richárd pedig a legkönnyebb fajsúlyú „divatlappá" alakítja. Egyik kiadótól megy a másikhoz, Werfer még kísérletezik és pompás kiállítással, a női hiúság legyezgetésével akar hatni, de belebukik. 1862. dec.-ben Vértesi Arnold veszi át a szerkesztést; ő sem tud elfogadhatót csinálni a lapból úgy, hogy az 1863. júl. 8-án végleg megszűnik. Ilyen hosszú életet is csak az aulikus körök támogatásával érhetett. Ugyancsak a nőolvasókra épít a Nővilággal egyszerre induló Napkelet. Hetilapnak indul 1857. jan. 8-án Vahot Imre szerkesztésében. A Pesti Divatlap és abba Petőfi bevonása a 40-es évek közepén jó nevet szerzett ugyan Vahotnsbk, de polemizálása, harsogó magyarsága, Petőfi éhbérrel honorált alkalmazása írói körökben nem tették jócsengésűvé nevét.

39 A Napkeletnek már a címe is kesztyűdobás az irodalmi Deá&-párt nyugatra néző irodalompolitikájának. Gáncsolja a nyugati műveltséget, lapjában nem közöl a nyugati íróktól, de annál több fordítást a keleti nyelvekből. Hangos most is magyarságával, kuruckodik, mindent magyarellenesnek tart. Ilyen szerkesztés mellett nem tudja megkedveltetni lapját a kor nevesebb íróival, még Szász Károly sem ír lapjába, pedig ő majdnem minden lapba írt. Gyulai, Lévay, Tóth Kálmán, Tompa egyáltalán nem írt bele, Arany csak egyetlen verset adott, ezzel honorálva a kapott tiszteletpéldányt. Annál gyakoribb a petőfieskedő ismeretlen írók szerepeltetése. Eleinte még megnyerte a nőközönség pártolását — állítólag 2000 körül járt az előfizetők száma

40 — tetszett a „bátor hang", a sok epés megjegyzés, amit a „lapszemle" c. rovatban tett a többi lapokra. De később világosan kiderül, hogy minden törekvésének háttere anyagi érdek, a polémiának is, az ismeretlenek szerepeltetésének is — hiszen ezek olcsóbbak számára — és a közönség kezd elpártolni tőle

; Vahot alapot 1860. dec. 23-án szünteti meg; helyette a Budapesti Képes Újság-ot indítja, gyümölcsözőbbnek tartva a politikát. 1862. jún. 5-én mégegyszer megindítja a Napkeletet ugyanolyan külsővel és tartalommal, mint előbb, de a közönség annyira nem pártolja, hogy szept. 28-án végleg megszűnik, pedig külső kiállítása most is tetszetős. Női lap lényeges divatrésszel Ebben a korszakban már találkozunk olyan női lapokkal is, amelyekben a szépirodalom — még akkor is, ha bőséges — csak mellékcél, inkább 208