AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Nagydiósi Gézáné: Magyarországi női lapok a XIX. század végéig

1857 végétől dolgozott a Nővilágha; Beöthy László, a „tárcalevelek" írója pedig korai haláláig. Személyileg közel állt Vajdához Zilahy Károly (Kelen álnéven), aki követi őt a Magyar Sajtóhoz is, mint színi-kritikus. Novellaíróink közül legtöbbször Jókai nevével találkozunk, aki elbeszéléseiben különös tekintettel volt a nőközönségre, a nőírók közül pedig Jósika Júliával, aki társaséleti elveket fejteget finom melegséggel cikkeiben. Itt találkozunk először Bajza Lenke nevével is. 1858 végére olyan népszerűséget ért el a Nővilág a közönségnél, amilyent a Hölgyfutáron kívül egy hazai lap sem. Ha számbavesszük terjedelmét, tartalmát, pontosságát, mellékleteit, olcsóságát és összehasonlítjuk egyéb lapjaink vagy akár hasonló külföldi vállalatok lapjaival, ez érthető is. Kiállítása tetszetős, ízléses, színes borítékjának belső oldalán már 1857. júliustól vidéki tudósításokat, hirdetéseket is hoz, évente 50 műmellékletet, acélmetszeteket, színezett divatképeket, minta- és szőnyegrajzokat vagy zeneműveket ad. Mintarajzai még szebbek a Bécsben megjelenő korabeli Iris rajzainál, műmellékleteivel sem előzi meg ez a külföldi versenytárs.

28 Szerkesztői törekedtek is arra, hogy a hazánkba járó külföldi lapokat nélkülözhetővé tegyék. Az 50-es évek végén még mindig 6000 példányban jártak a fővárosba a divatos külföldi lapok,

29 pedig nagy részük értéktelenebb volt a hazai lapoknál. 1859-ben a szerkesztőség újabb ötlettel foglalkozik: ,,korszerű magyar női divatlapot" is akar nyújtani, „amely a magyar hazai szépirodalom s művészet megismerésében is lelkiismeretes, hű útmutatója legyen minden igaz honleánynak".

30 1859-ben annyi előfizetője volt, mint a többi hazai divatlapnak együtt. A külföldi lapok elleni küzdelemben pedig mozgalmat indít, hogy az Augsburger Allgemeine Zeitung és a lipcsei Illustrierte Zeitung ne kerüljön magyar kézbe. Több kaszinó nyomban eleget is tett a fölhívásnak.

31 A divatrajzokat — melyek lényeges részét képezték a lapnak — Párizsból kapta és az eredeti párizsi lapokkal majdnem egyidoben küldötte szét. így a divatimádóknak sem érte meg, hogy külön külföldi lapokat járassanak. A magyar divat terén annak „őseredeti előnyeit általánossá" akarta tenni s a „benne rejlő ízlést, eleganciát, összhangot a nagyközönség tulajdonává tenni, s a magyar divat dicsőségét hirdetni". A Nővilág tovább halad a siker útján. 1860. febr.-ban oly sok új előfizetésről számol be, hogy lappéldányokat az év elejéig visszamenőleg már nem tud adni, hanem csak márc. 1-től fogad el új előfizetést. Pedig időközben megjelenik a bélyegdíjról szóló rendelet — mely szerint minden számra 1 krajcáros bélyeget kell ragasztani — és emiatt 7 forint 40 krajcárra kellett emelni az előfizetési díjat. 1861-ben a politikai élet megélénkülésével a lap helyet ad a politikának is oly módon, hogy havonta csak kétszer jelenik meg 5 forintért vagy a Politikai Ujdonság-gal — amelynek szintén 5 forint az előfizetési ára — 9 forintért. Az 1861. év végén azonban Vajdát elragadja a politika, átveszi a Magyar Sajtó szerkesztését és a Csatárt is szerkeszti. Érdekes, hogy a Csatár megindulása előtt az a hiedelem volt elterjedve, hogy női lap lesz. Arany Szépirodalmi Figyelő-je 1860. dec. 19. számában a vegyes rovatban azt írja a jövendő lapról: "...főleg a női közönség igényét tartaná szem előtt. A gondolatot a mostani politikával szaturált levegőben praetiosusnak 202