AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Nagydiósi Gézáné: Magyarországi női lapok a XIX. század végéig

ban, szorosan tárgyilagos tartalommal s minden bevezetési szószaporítás nélkül". Tisztában van azzal, amit adni akar és ezt a lap gondosan tagolt felosztása is mutatja. Rovatai: mulattató olvasmányok —, tudósítások a divatvilágból, brüsszeli levelek Jósika Júliától, pesti levelek Beöthy Lászlótól, Székely Józseftől és Rómeótól —, közlemények az irodalom, művészet és társasélet köréből (apróságok írók életéből, könyvek ismertetése, hírek, irodalmi kis viták, színházi hírek és bírálatok, tudós társaságok, egyletek működése, nemzeti kaszinó, zenei és művészeti világ, táncvigalmak —, házi gazdászat (tudnivalók a háztartás, konyhaművészet, kertészet stb. köréből) —, divatképek, mintalapok —, levelezés (vidékről is) —, hirdetések (női munkakörbe vágó elfoglaltságra, tanításra, divatüzletekre stb.) —, általános illemszabályok, később talányok, társasjátékok —, galambposta (a szerkesztő üzenetei; jellemző pl. egy felhívása: írjon rövid tömörséggel egy cikket ,,A konyha orvosi szempontból" cím alatt, mely főzésre, étkezésre, egészségi tekintetben gyakorlati útmutatásul szolgáljon),

25 végül női műiskola (mintamagyarázatok, papírvirágok, kézimunka készítése stb.). Fejléce: három nőalak női teendőkkel a tudományt és művészetet megszemélyesítő ábrák között; a cím divatos, cikornyás betűkkel középen. Később változik a kép (1858-ban), de az illusztrációk akkor is jelzik a lap célját. Vajda találkozása a nőközönséggel szerencsés volt. Annyira megkedvelték újszerű, változatos és gyakorlati tartalmú lapját, hogy a remélt előfizetői létszámnál többet kapott és az első négy számot újra kellett nyomatnia. Vajda a ,,szép nem"-nek tudott szépeket mondani, s ha nem volt is hajlékony és simulékony — egyes kritikusok ezt tartják róla — azt vallja, hogy az író, ha olvastatni akarja magát, alkalmazkodik a nőkhöz, s ha megfelelő nyelvezettel adja elő mondanivalóit, mindent meg is tud értetni velük. Irigyelt szerkesztő lesz, irigylik közönségét és ő szívesen szerkeszti a Nővilágot, noha nem sokat jövedelmez számára. Az irodalomban Vajda a konzervatív és a hivatalos epigon irodalom ellenzéke, őt tartják vezetőjüknek a fiatal ellenzéki írók Kemény és Gyulai akadémizmusa ellen,

26 és ezért vonzódtak hozzá a század utolsó negyedének haladó fiatal írói, majd később a Nyugat írói és Ady.

27 Eleinte a lap munkatársai ritkán választották tárgyukat a női hivatás, ízlés és a gyakorlati élet köréből. Pályázatokkal akarja ezt a célt jobban megközelíteni. 1857-ben pl. pályázatot hirdet a Nővilágba,n megjelent és a közönségnek legjobban tetsző művek jutalmazására. A pályázati felhívás szerint pályamunkának számít minden vers vagy prózai mű, amely az 1857. év második felében a Nővilágh&n megjelent. A legjobb próza y

2 vagy % ív terjedelemben („beszély, humoreszk, elmefuttatás, életírás" stb.) 16 db arany —, a legjobb költemény (dal, románc vagy ballada) 8 arany jutalomban részesül. Az a pályamunka nyer, amelyre a következő évi előfizetés alkalmával legtöbb előfizető adja szavazatát. így igyekszik fenntartani a közönség érdeklődését, megismerni az olvasók ízlését és jobban kiválasztani a közönségnek megfelelő műveket. A Nővilág színvonalára ügyelt, tehetségtelen kezdők nem is mertek próbálkozni nála. A lappal legközelebbi kapcsolatban Pompéry János volt 1857. dec. 6-tól, miután otthagyta a Pesti Napló szerkesztését; Vas Gereben 200