AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Kókay György: A bécsi Magyar Hírmondó (1789—1803)

forradalmi hírek átjutását a cenzúrán. Mert az a körülmény, hogy a franciaországi eseményeknek olyan nagy teret szenteltek lapjukban, arra vall, hogy „vigyázó szemüket" ők is, akárcsak a magyar értelmiség legkiválóbbjai, Párizs felé fordították. Bármi is volt igazi véleményük, az a tény, hogy rendszeresen tudósítottak a francia forradalomról, önmagában is nagy jelentőségű volt. Sándor Lipót főherceg a Martinovics per alkalmával a királyhoz intézett emlékiratában azért kárhoztatja a magyar újságokat, mert ,,azok minden franciaországi eseményről beszámolnak, és közlik az ott tartott gyakran csábító beszédeket. A parasztok pedig (akikhez, mint láttuk már közvetve szintén eljutottak a hírek), nem látják, milyen veszedelmes következményei vannak az ilyen elveknek, ellenkezőleg, tetszenek nekik, ós lassankint elsajátítják azokat."

33 . . .A francia forradalom híreinek közlése mellett, másik nagy érdeme az újságnak az, hogy az eseményekről a valóságnak megfelelően számoltak be. Jászai Rezső, aki feldolgozta és Összehasonlította a Hadi és Más Nevezetes Történetek franciaországi híreit a történetírás adataival, arra a megállapításra jutott, hogy kisebb, jelentéktelen eltéréseket nem számítva, az újság adatai teljesen megegyeznek a történelmi tényekkel.

34 Teljesítették tehát az önmagukkal szemben támasztott igényt: valóban úgy írtak, „hogy idővel azokra, mint egy igazság kútfejére mehessenek a História írók, bizonyságért. . ." Franciaországon kívül figyelemmel kísérték a többi európai ország eseményeit is. Jellemző, hogy ezek közül is elsősorban azokról az eseményekről számoltak be, amelyek akkor Magyaroszágon a francia forradalom mellett a legnagyobb érdeklődésre tarthattak számot. így sokat írtak a lengyelországi eseményekről, melyeket, mint tudjuk, a magyar patrióta nemesség is nagy lelkesedéssel és együttérzéssel figyelt. Kosciuskoról, a lengyel szabadságmozgalmak vezéréről, valamint nemzeti küzdelmükről gyakran olvashatunk az újságban. Ezek során „többrendbeli" tudósításban számoltak be pl. a krakkói felkelésről. De gyakran tudósították olvasóikat a belgiumi, svédországi, angliai és észak-amerikai eseményekről és mozgalmakról is. Az angliai hírekkel kapcsolatban gyakran rokonszenvüket fejezik ki az angol politikai berendezkedés iránt: „Anglia, boldog példája annak az igazságnak: hogy amelly Polgári Társaságban fundamentomos Férfijak ülnek a Kormányszékben, nem lehet ott tartani az erőszakos, és az egész Társaságot fel-forgató változásoktól.. . "

35 A bécsi hírek között királykoronázásokról, ünnepélyekről, és egyéb kisebb-nagyobb jelentőségű udvari eseményekről olvashatunk. A külföldi hírekhez fűzött megjegyzéseken is megtaláljuk a szerkesztők felvilágosodott gondolkodásának a hatását. Örömmel közlik pl. az angliai néger-kereskedés megszüntetésének a hírét: „A józan világosodás gyümöltse az, hogy Dánia példáját már Nagy-Brittánia is követé az Embervásárnak eltörlésében. Abban egyezett meg ti. Apr. 2-dikán mind a két Parlamentom Londonban, hogy a Szeretsenekkel való kereskedésnek lassanként végét kell szakasztani. — Frantzia Ország is követni fogja e részben kéttség kívül Anglia példáját, mert a Sz. Domonkos szigete béli pártütésnek is egy fő oka az volt, hogy a Gazdák valósággal hóhérjaik voltak a magok pénzén vett Szeretsen jobbágyaiknak; kik ha feketék is, tsak ugyan emberek, s ugyan azért vagyon emberi érzések is."

36 Amikor pedig arról számolnak be, 172