AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Kókay György: A bécsi Magyar Hírmondó (1789—1803)

kedves Hazánkfiai, hozzánk gyakor izben botsátarii méltóztatott betses Leveleikben erántunk való indulatjukat, s szíves igyekezetü foglalatossá­gunkkal való tökélletes megelégedéseket úgy tették nyilván valóvá; hogy reánk olly szép neveket ruháztak, amellyeket tsak az által érdemelhet valaki, ha szembe tűnőképpen meg-bizonyitja, hogy Hazája boldogságának kész minden tehettségét fel-áldozni." 7 E cikkben is „született nyelvünk" szeretetére, megbecsülésére való nevelést és ezáltal a „pallérozott nemzetek boldogságában" való részesülést nevezik lapjuk főcéljának. Végre az október 23-i számban nyíltan kimondják: az újságot nem szándékozzák a béke helyreálltával se megszüntetni, hanem más címen tovább folytatják. Mindazt közölni akarják, „amit egy magyarnak, úgy mint magyarnak különösen hazájáról; úgy pedig, mint okos embernek s világ lakosának, más esmeretes országairól s tartományairól is a világnak tudni szükséges, hasznos és gyönyörűséges." 8 E másik szempont és cél: a haza és a világ eseményeiről való tájékoztatás ígérete szintén nagy jelentőségű, ha tekin­tetbe vesszük, hogy a nemesség nagy része parlagi, a saját kúriáján túl nem látó s a világ eseményeivel nem törődő életmódot folytatott. Bessenyei A filozófus c. vígjátékában Pontyiról azt is megtudjuk, hogy újságot sem olvas, hanem csak a kocsisa által értesül a politikai eseményekről. A nemes­ségnek e világtól és egymástól való elzárkózottsága ellen vette fel a harcot tíz évvel ezelőtt Rát Mátyás is, az első magyar újságnak, a pozsonyi Magyar Hírmondónak a szerkesztője. Az 1779-ben kiadott „Előre való tudakozás" szerint ő is azt tekintette lapja főfeladatának, hogy változtasson azokon az állapotokon, amelyek szerint „hazánk fiai oly szertelen esmeretlenségben élnek, mint a féreg a dióban." De Pontyinak nemcsak a politikai, hanem a földrajzi ismeretei is nagyon hiányosak voltak. Erre is gondolhattak Görögék, amikor lapjukhoz időnként térképeket is mellékeltek, melyeket az ő anyagi támogatásukkal, legkiválóbb rézmetszőink készítettek. Az újság megindítására a török háború csak alkalom volt. A szerkesztők valószínűleg ezzel akarták a közönség érdeklődését vállalkozásuk iránt fel­kelteni, azoknak a köröknek a figyelmét pedig, amelyek ellenségesen nézték a nemzeti nyelv és irodalom megújításának ügyét, elterelni valódi céljukról. Ez magyarázza meg azt, hogy az első számok jóformán nem is hírlap-formá­ban jelentek meg, hanem csaknem kizárólag a török háború történetét tar­talmazták folytatásokban; és azt is, hogy valódi programjukat csak később, időről időre halogatva tárták fel. 9 Vállalkozásuk, mint láttuk, nem talált részvétlen fogadtatásra. 2 Kik voltak a szerkesztők — és kik az olvasók ? Görög Demeter és Kerekes Sámuel nevéhez fűződik az újság megindításán kívül csaknem egész fenn­állása a lapnak (amely kiválásuk után rövidesen megszűnt). Mindketten Bécsben nevelősködtek; Görög Kolonics László gróf mellett, Kerekes pedig a Dobozy családnál. Görög Demeter egyébként Szabolcs megyei köznemesi családból származott. 10 Ő is, akárcsak annak idején Bessenyei, felcserélte tiszántúli sáros hazáját Béccsel, a XVIII. század végének fényes világ­városával, amely a felvilágosodásnak is egyik gócpontja volt. Iskoláit elő­1G6

Next

/
Oldalképek
Tartalom