AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Borsa Gedeon: A magyarországi ősnyomtatványgyűjtemények

közül csak a jelentősebb állománnyal rendelkezőket emeljem ki és ezek rövid történetébe ágyazva — csupán a legfontosabb adatok (kötetszám, a. rájuk vonatkozó irodalom stb.) megjelölésével — ismertessem.

19 1. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest. Ősnyomtatvány-gyűjteménye a legnagyobb az országban: 1711 művet számlál. Az alapító Széchényi Ferenc könyvtárában csupán néhány tucat ősnyomtatvány volt, de ez a szám hamarosan megnövekedett. Jankovich Miklós, nagyhírű bibliofil gyűjteményének megvételével ugyanis több, mint öt és félszáz XV. századi nyomtatvánnyal gazdagodott. Ajándékozás és vásárlás útján az a szám egy évszázad alatt megkétszereződött. Az első világháborút követő évtizedekben két nagy magyar könyvgyűjtő hagyatékával ismét kimagasló értékek kerültek: Todoreszku Gyula félszáz és Apponyi Sándor másfélszáz ősnyomtatványa. Az 1945 óta eltelt időkben további, több mint kétszáz 1500 előtt nyomtatott művel gyarapodott, melynek legnagyobb része (161 darab) a megszüntetett rendi könyvtárakból került oda. Horváth Ignác: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának ősnyomtatványai. Budapest, 1895; majd ennek pótlása a Magyar Könyvszemlében (1900. 362—385. 1.). Összesen 1026 ősnyomtatványt ölel fel. Akantisz Viktor: Dr. Todoreszku Gyula és neje Horváth Aranka régi magyar könyvtára. Budapest, 1922. 55. és 85—86. 1. A gyűjtemény 56 ősnyomtatványát ismerteti. Apponyi, Alexander: Hungarica. Ungarn betreffende im Auslande gedruckte Bücher und Flugschriften. München, 1900—1925. Bd. I. III. E kötetek 96 ősnyomtatvány leírását közlik. Végh Gyula: Rariora et curiosa gróf Apponyi Sándor gyűjteményéből. Budapest, 1925. További 39 ősnyomtatványt ismertet ugyanabból a gyűjteményből. Külön ki kell emelni az Országos Széchényi Könyvtár három vidéki, műemlékkönyvtárát. Ezek interieurjei is figyelemreméltók. Mindegyik egyegy jellegzetes típust kíván megőrizni az utókor számára: a gyöngyösi (volt ferences) a középkori szerzetesi, a zirci (volt ciszter apátsági) a papi és a keszthelyi (volt Festetich) a főnemesi könyvátárat. A gyöngyösi volt ferences könyvtár a XV. századtól — a török hódoltság ellenére is — töretlenül létezik és ebből a szempontból a legrégibb az országban. Az eredetileg itt összegyűlt könyvekhez járult a XVIII. század végén idekerült kassai ferences bibliotéka. A gyűjtemény XVI. századi könyvekben is különösen gazdag. A korhű környezetben elhelyezett könyvtárban ma 198 ősnyomtatvány van. — A zirci könyvtár ma mindössze egy ősnyomtatványt őriz. — A keszthelyi könyvtár közel ötven ősnyomtatványa ma Budapesten, a könyvtár központjában találhatók. (Kaiser Nándor:) Index librorum saeculi XV. et XVI. bibliothecae PP. FranciscanorumOyöngyösini. Budapest, 1930. A jegyzék 194 nehezen azonosítható ősnyomtatványról ad hírt. Klempa Károly: A Festetich könyvtár 1500-ig terjedő ősnyomtatványai. Keszthely, (1940). Az ismertető 47 műről szól. 2. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest. Ősnyomtatvány-gyűjteményére nagy és értékes hagyatékok a jellemzők. Ezek közül a& 153