AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Soltész Zoltánné: A Széchényi Könyvtár legszebb illuminált olaszországi ősnyomtatványai

Emericus velencei nyomdásznál egy Missale Quinqueecclesiense,

u melynek egy díszítetlen papír

45 és egy gazdagon illuminált hártyapéldánya

46 van a Széchényi Könyvtár állományában. A negyedrétű kötet kiálhtása Joannes Emericus előző évi Missale Strigoniense-kia,dá,sá,t követi: a tetszetős Pécsi Missalet is lapnagyságú Kálvária-kép és számos fametszetes iniciálé díszíti. Ez a Missale is Joannes Paep megrendelésére készült; címlapján — ennek megfelelően — Johannes Paep könyvárus jelvénye ismétlődik. A különleges rendeltetésű hártyapéldány szépségét két festett iniciálé és három keretdísz emeli. A díszítéseket készítő miniátor nyolc fametszetes iniciálét és a Kálvária-képet is kifestette. A kif estés nem vált a fametszetek előnyére: a Kálvária-képen pl. a vékonyan felrakott festékréteg alatt áttetszik a fametszet rajza. A két festett iniciálé közül az la lapon levő A iniciálé figurális díszítésű. Az arannyal keretezett, kék alapú iniciáléban arannyal árnyalt betűtest egy imádkozó, térdelő férfi alakját zárja magába. Testét bordó köpeny fedi, fejét glória övezi. Az Introitus kezdeténél levő iniciálé rendszerint Dávid királyt ábrázolja, a Pécsi Missale illuminátora azonban lényeges ikonográfiái jegyeket — korona, hárfa, díszes öltözet — hagyott el az iniciálé kifestésénél. A kötet második festett iniciáléja (CVa lap, S iniciálé) szerényebb díszítésű: a bordó, illetőleg kék alapot arany filigrán ornamentika borítja. A Missale három keretdísze (la, CXIIb és CXIIIa lap) azonos modorban készült. Az elegáns, renaissance díszítés szimmetrikus elrendezésű zöld, kék és mályva színű akantuszlevelekből, naturalisztikus könnyed virágokból és sűrűn elszórt — tollrajzzal körülvett — aranytallérokból áll. A három alapszín ritmikus váltakozása harmonikus összhatású, tetszetős dekorációt eredményez. A Pécsi Missalen&k két másik díszített hártya-példánya is ismeretes. A Pécsi Püspöki Könyvtárban fennmaradt példányt 1937-ben Berkovits Ilona ismertette s vetette össze a Széchényi könyvtári példánnyal. Megállapítása szeint a "díszítések csaknem azonosak, eltérés csupán az egyes virágmotívumokban, továbbá a színek fölcserélődésében mutatkozik."

47 Lényegében ugyanez érvényes a pannonhalmi példány festett díszítésére is.

48 Ebben a kötetben is az la lapot két oldalra terjedő keret és a Széchényi könyvtári példány ugyanitt levő iniciáléjával azonos szellemben készült iniciálé díszíti. Dávid királyt itt is korona és hárfa nélkül ábrázolta a minitátor s a lapszéldíszekben is a Széchényi könyvtári példány keretléceinek felépítését követte. Teljesen megegyezik az alsó keretléc középső levélmotívuma. A kifestett Kálvária-kép (CXIIb lap) körül, valamint a CXIIIa lapon a Széchényi könyvtári példány ugyanitt levő kereteihez feltűnően hasonló ornamentális díszítés húzódik. Csak a színezésben és a motívumok elhelyezésében vannak eltérések. A pannonhalmi példány díszítése egy világos sárga szín gyakoribb alkalmazása következtében üdébb, derűsebb összhatást kelt. Feltűnően hasonlít a két példány CVa lapjának iniciáléja is. A pannonhalmi kötetben azonban minden iniciálé ki van színezve s az illuminátor a XLVa és a LXIIIb lapokon is pótolta az elmaradt iniciálékat. Kétségtelen, hogy a Pécsi Missale három hártyára nyomott példányának díszítései azonos mestertől származnak. A keretlécek renaissance 140