AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)
Soltész Zoltánné: A Széchényi Könyvtár legszebb illuminált olaszországi ősnyomtatványai
Gazdagon díszített kötet Váradi Péter kalocsai érsek Esztergomi Missaleja, is. Váradi Péter korának egyik legműveltebb magyar főpapja, Vitéz János és Janus Pannoninus után a Mátyás-kori humanizmus legfontosabb alakja volt. 16 Tanulmányait Vitéz János támogatásával Bolognában végezte. Hazatérése után tehetsége és Mátyás király rokonszenve gyors előmenetelt biztosított számára. 1481-ben, alig harminc éves korában kalocsai érsek lett, 1483-ban pedig Mátyás már bíborosi kinevezését sürgette a pápánál. Egy év múlva súlyos fordulat állott be életében: Mátyás fogságba vetette s csak a király halála után nyerte vissza szabadságát. 17 Váradi Péter sokat áldozott kulturális célokra: tehetséges magyar ifjakat külföldön iskoláztatott, több olasz és német humanista írót bőkezűen pártfogolt. Leveleskönyvének tanúsága szerint kapcsolatban állt a legkiválóbb külföldi és hazai humanistákkal s mestere volt a humanista levélírásnak. 18 A hazájában és külföldi humanista körökben is nagyra becsült főpapnak kétségkívül értékes könyvtára lehetett. Beroaldo szerint könyvtárában a tudományok minden neme képviselve volt. 19 A gyűjtemény egy része Váradi elődje, a bibliofil Handó György könyvtárával kerülhetett Bácsra; Kandó Györgynek ugyanis már pécsi prépost korában jelentős könyvgyűjteménye volt. 20 Az ugyancsak bibliofil hajlamú Váradi Péter idejében a könyvtár jó néhány darabbal gazdagodhatott. Váradi Péter egykori könyvei közül mindössze három mű maradt f enn 20a A Z egyik címerével díszített kötetet — Hieronymus Epistolae-jának 1476—1479. évi római kiadását (Hain 8555) — Váradi valószínűleg kézhez sem kapta. A kétkötetes munkát — a címer felett levő bíborosi kalap tanúsága szerint — Váradi bíborosi kinevezésére készíttette valamelyik olasz barátja, aki a terv meghiúsulása után az ősnyomtatványt nem küldte el. 21 Váradi másik könyvét a bolognai Egyetemi Könyvtár őrzi. Ez a kódex Gergely nissai püspök De vita Moysi című művét tartalmazza Georgius Trapezuntius latin fordításában és előszavával. 22 A Váradi-könyvtá,r harmadik ismert darabja Magyarországon maradt fenn: ez az a hártyára nyomott Esztergomi Missale, amely Czeh János győri polgármester ajándékaként került a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárába. A Missale 1498-ban Johannes Paep budai könyvárus költségén jelent meg Johannes Emericus de Spira velencei nyomdász műhelyében. 23 Velencében a XV. század végén számos liturgikus könyv készült a magyar egyház számára. A speyeri származású Johannes Emericus is több missalet nyomtatott Johannes Paep megrendelésére. 24 ízléses és finom metszetekkel díszített missalei igen kedveltek voltak Magyarországon. Gondos kiállítású szerkönyv az 1498-ban megjelent Missale Strigoniense is. Az igényes nyomdász a címlapot Johannes Paep fametszetes címerével látta el, s a Missale lapjait számos fametszettel élénkítette. A jellegzetesen velencei stílusú kánonképen kívül több mint kétszáz különböző méretű iniciálét alkalmazott a kötetben. Számos iniciáléban a betűtest egy-egy újszövetségi jelenetet zár közre, mely a misekönyv szövegét szemlélteti. A legtöbb iniciáléban azonban nincs figurális ábrázolás: az alapot csupán renaissance ornamentika, puttó vagy állatalak díszíti. A Missalenak két hártyára nyomott és gazdagon illuminált példánya 134
