AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

J. Hajdú Helga: A kézirattár állományának gyarapodása a felszabadulás óta

Mennyiségileg a legbővebb, és egyben igen értékes gyarapodást jelentettek az egyes közintézmények részéről átadott és a köztulajdonba vett, az OSZK-ban elhelyezett nagy gyűjtési egységek. Könyvtárunk 1948-ban átvette a két világháború között megjelent Nouvelle Revue de Hongrie és a Hungarian Quarterly teljes szerkesztői irattárát, Balogh József hagyatékából, amely rendezés után 70 nagy irattartóban került felállításra. A feloszlatott Parlamenti Múzeum kéziratos anyaga (1949. évi áttétel) főleg a XIX. századra vonatkozóan értékes politikai — történeti iratokkal, s államférfiak, politikusok autográf jaival gazdagította a kézirattár állományát. A Nemzeti Színház részéről könyvtárunknak 1949-ben átengedett irattár a színháztörténet dokumentumain kívül a magyar színészet nagyjainak számos autográf ját foglalta magában. A balassagyarmati múzeumtól 1950-ben átvett gyűjtemény különösen középkori kéziratokban jelentett nagyértékű gyarapodást. 1951-ben az államosított régi kiadócégek (Athenaeum, Dante, Franklin, Lampel és Wodianer, Révai Testvérek) irattárait vettük át megőrzésre. Az anyagot, mely a magyar könyvkiadás történetére, a kiadói politikára, írók, fordítók, könyvillusztrátorok gazdasági helyzetére nézve szolgáltat bőséges adatokat, s magyar, valamint külföldi íróktól autográfokat is magában foglal, irattári elvek szerint kronologikusan rendezve, külön egységekként tároljuk. A volt keszthelyi Festetics-könyvtár kéziratait az OSZK — az igazgatása alá tartozó Helikon-könyvtárból — letétként 1953-ban szállította fel Budapestre. Értékes középkori kódexeken kívül jelentősek e gyűjteményen belül a keszthelyi Georgiconra vonatkozó dokumentumok, történelmi és hadtörténeti művek, valamint a család egyes tagjainak történeti forrásként szolgáló memoárjai, naplófeljegyzései. Az ugyancsak a Széchényi Könyvtár keretébe tartozó Zirci könyvtár kéziratait 1954-ben, és egy újabb részlegüket 1957-ben vette át a kézirattár, letétként, feldolgozásra és őrzésre. A zirci gyűjtemény újabbkori anyaga főleg XVIII. századi egyházi ós jogi tárgyú kéziratokat foglal magában. A gyűjteménynek talán legértékesebb része Verseghy Ferenc irodalmi hagyatéka. Az OSZK-ba adomány vagy vétel útján került hagyatékok közül a legterjedelmesebbek és a legtöbb forrásanyagot magukban foglalók (a neveknek a hagyatékok átvétele időrendjében való felsorolásával): Szász Károly és író-leszármazottjainak hagyatéka, SárkÖzy György, Bayer József, Görgey Artúr, Somló Bódog, Szabó Dezső, Tolnai Lajos, SchöpflinAladár, Babits Mihály, Herczeg Ferenc, Papp Viktor, Laczkó Géza, Márkus László, Gyóni Géza,, Pap Károly és Mihálik József hagyatékai, illetőleg levelezései. Az elmúlt 12 esztendőben szerzeményezett kisebb gyűjtemények, ül. csak egy-két darabot kitevő szerzemények közül a legjelentősebbekről is csak egynéhányat emelhetünk itt ki, olyanokat, amelyek például szolgálhatnak az anyag változatos természetére. Ilyenek: g Ursinus Velius XVI. századi történetíró Magyarország történelmére vonatkozó eredeti feljegyzései.—A zenetörténeti vonatkozásban jelentős Eperjesi gradual 1635-ből. — Divini István kuruckori, Cantus militares c. kis énekeskönyve. — A XVIII. századi „Hortobágyi kódex'\ mely magyar gazdaságtörténeti forrás és egyben román nyelvemlék. —• Ányos Pál munkáinak az irodalomban „Stasich-féle másolat" néven ismert kézirata 1785-ből. 121