AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

J. Hajdú Helga: A kézirattár állományának gyarapodása a felszabadulás óta

4. A teológiai irodalomból korai egyházi írók müveit a következő kó­dexek tartalmazzák: A Clmae 469 8. Ambrosius De officiis ministrorum libri III c. munkájá­nak XV. századi, papiroson, humanista könyvírással írt másolata. Itáliai eredetű. 14 A Clmae 477 8. Hieronymus autentikus és kétes leveleit foglalja magá­ban az Apológiáé S. Hieronymi adversus libros Rufini 3. könyvét, továbbá Jeromos Adversus Jovinianum, Vita 8. Pauli és De viris illustrious с. műveit, s közéjük iktatva: Rufinus előszavát In libros \ \ZQ\ àç/w Origenis, valamint két apológiáját, „ad Anastasium" és „in Hieronymum"'. XIV. századi pergamenkézirat, minden bizonnyal Olaszországban készült. 15 A humanisták által igen nagyra becsült tudós Szent Jeromos mondásai­ból Georgius Lazicius veronai iurisconsultus florilégiumot állított össze. Könyvtárunk birtokába került XVI. század eleji, indafonatos iniciáléval ékesített másolatát (Clmae 458) fia, Hieronymus készítette a veronai prefek­tus, Zacharias Barbarus számára. Szent Ágoston fiatalabb kortársának, Szent Prosper Aquitanusnaik Epigrammata ex Sententiis 8. Augustini с. művéről, a tévesen neki tulajdo­nított Poéma coniugis ad uxoremmel együtt, a XIV. században írt másolat taláható az 513-as kódexben. 16 A skolasztikusok műveit XIV. és XV. századi kódexek képviselik. Petrus Lombardus teológiai tankönyvvé vált Sententia-gyújteménye, XIV. századi másolatban (Clmae 463) végén csonka. Franciscus de Maironis: Quaestiones in IV libros Sententiarum Petri Lombardi с művét Nicolaus Minardus de 8. Georgio de Molaria (Szardínia) másolta Andreas de Perico nápolyi ifjú számára 1463-ban, Aragóniái I. Ferdinánd {Beatrix királyné atyja) uralkodása idején. A nagyalakú perga­men- és papírkézirat gondos kivitelével, díszes kezdőlapjával figyelemre méltó emléke Nápoly XV. századi könyvkultúrájának (Clmae 463). Aquinói Szent Tamás Summa Theologiae с művéből a III. részt tartal­mazó másolatot találjuk a Clmae 484 jelzetű kéziratban. A kötet Additiones címen (szerző neve nélkül) Raynaldus de Piperno a Summa III. részéhez írt Supplementumkt is magában foglalja; utóbbit Cornelius de Meera Zeeland­rinus (Hollandia) másolta 1473-ban. Szent Tamás néhány kisebb munkáját, más szerzők (Hieronymus és Pseudo-Hieronymus, I. Leó, Petrus Chrysologus, Augustinus stb.) írásaival vegyesen egyesíti magában egy XV. (nem, mint a címke mondja, XIV.) századi apróbetűs kis hártyakézirat (Clmae 485). Johannes Buridanusn&k, a párizsi egyetem rektorának (megh. 1358 táján) két nevezetes Aristoteles-kommentárja, melyben a pszichológiai deter­minizmusnak és az égitestek modern tudományos mechanikájának kezdetei­vel találkozunk, a Quaestiones in priores libros Ethicorum és a Quaestiones in III libros Meteorum (!). Ezt a két munkát a bécsi egyetem egy hallgatójá­nak, Ybanusnsbk (vagy Ubanusnsik.) 1336 és 1337 között készült, tarka iniciálisokkal, lapszéldíszekkel ékes másolatában bírjuk (Clmae 483). Eddig még meg nem határozott szerző Summa virtutum с művéből De fide felirattal készült kivonatot, valamint egy, szintén az erényekről szóló, ugyancsak névtelen traktátust találunk egy XIV. század végi vagy XV. 116

Next

/
Oldalképek
Tartalom