AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

J. Hajdú Helga: A kézirattár állományának gyarapodása a felszabadulás óta

emlékünk 4-gyel, 34 német kódexünk 3-mal, a 6 olasz kódex száma 1-gyel növekedett, az eddig egyetlen görög kódex mellé pedig még egy került. A kódexek között van egynéhány, amelyet a tudományos irodalomban már eddig is számontartottak, felhasználtak, részben vagy egészben közzétettek; vannak köztük azonban olyanok is, amelyeket regisztráltak ugyan, de csak hiányosan ismertettek, vagy tévesen határoztak meg; akadnak végül olyan kódexek is, amelyekről eddig nem volt tudomásunk. Szükségesnek érezzük tehát, hogy új kódex-szerzeményeinkről — addig is, ameddig minden részletre kiterjedő nyomtatott katalógusuk nem jelenik meg — a középkor kutatóit itt, legalább nagy vonásokban tájékoztassuk. Kódexeink a társadalmi és kulturális fejlődés menetének megfelelően, mint általában is, a XV. századig szinte kizárólagosan vallásos tartalmúak; kevés bennük az olyan szöveg, amely más középkori kéziratokból nem volna már eddig is ismert, vagy később nyomtatásban is meg nem jelent volna. De a tartalomtól eltekintve, szinte mindegyikük, önmagában véve, régiségadta becsén túl figyelemreméltó írás-, könyv- és könyvtártörténeti dokumentum, sőt némelyik kötésével és miniatúráival a kötéstörténet és a művészettörténet számára is értékes emlék. A kódexeket, a jobb áttekinthetőség érdekében, tartalom, ill. szerzők szerinti csoportosításban ismertetjük. 1. Bibliai kéziratok: négy, az ószövetség egy-egy könyvét tartalmazó, a szöveget glosszákkal és magyarázatokkal kísérő kódex, valamint öt, biblia-kommentárokat magábanfoglaló kötet. Mind aránylag régi — XIII. és XIV. századi — hártyára írt kézirat. XIV. századi a Genesis-kézirai, (Clmae 472). A kódex keletkezésével közel egykorú bejegyzésből megtudjuk, hogy a könyv ,,Sancta Maria de Columba" (azaz Colomba, más néven Chiaravalle della Colomba), a Piacenza közelében levő, 1135-ben alapított s 1810-ben Napóleon által szekularizált cisztercita apátság könyvtárához tartozott. A szintén XIV. századi Exodus-másolebibsni (Clmae 473) régi possessorbejegyzést nem találunk. Kiállításában nagyon hasonlít az előző kézirathoz; írása után ítélve is, kétségtelenül olaszországi eredetű. Az Ezékiel próféciáját (Clmae 474, XIII. század), valamint Máté evangéliumát (Clmae 475, XIV. század) tartalmazó két kódex —• bennük található középkori bejegyzés szerint—a ,,Sancta Maria de Morimundo'" (Morimondo) nevű, Milano közelében 1134-ben alapított, 1799-ben feloszlatott cisztercita rendházé volt. Valószínűleg ott is készült. A biblia-magyarázatok között két XIII. századi kézirat (Clmae 479 és 480) szorosan összefügg egymással. A két kézirat Szent Ágoston Enarrationes in Psalmos c. művének egy-egy részét tartalmazza: Clmae 479 az 1—50., Clmae 480 pedig a 101—149. zsoltár magyarázatát. A mű középső részének másolata (51—100. zsoltár) nincs meg. A Clmae 479-es kézirat (vagyis az I. kötet) végén található bejegyzés arról tanúskodik, hogy a kézirat a morimondói kolostoré volt. A Clmae 480-ból (a mű befejező részéből) az utolsó lapok hiányoznak, ahol valószínűen possessor-bejegyzés is szerepelt. A két kódex formátuma és kiállítása azonos; közös provenienciáját ezen felül a mindkét kötetben található bejegyzés bizonyítja, mely sze109