Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 8. (Budapest 1957)

Herrmann, M.: A komlói andezitterület újabb vizsgálata

A mélyfúrásokból csak a K. 24., K. 26, K.57. sz. fúrások andezitjeinek pár vékonycsiszolatát nézhettem át. Ugyanazok a jelenségek mutatkoztak, mint a felszínieknél. A K. 26. sz. fúrás (mely a ,,Szénárok" területén van) andezitjeiben porfirosan kivált piroxen is található, míg a többiek (K. 24, K. 57. sz. fúrásoké) barna amfibolos andezitek. — A mélyfúrások andezitjeinek további mikrosz­kópi vizsgálata célszerűnek látszana a kristályosodási fok megállapítása végett, hogy a kitörési centrumra pontosabb következtetéseket lehessen levonni. NIQ QII féle bázisértékek . tJig oli féle kofamolekulanormák 5. ábra Kőzetkémiai kiértékelések : A piroxénes amfibolandezit és barnaamfibolos andezit kémiai összetétele szerint (ld. táblázatot !) nem különbözik élesen. Si0 2-tartalmuk alsó határa 52,65 %,míg a felső határ 61,29%, a megfelelő si-értékek 184,4-210,4. - A pi­roxénes amfibolandezitek (táblázatban 1.2.3. számokkal jelöltek) a QLM három­szögben a Niggli féle bázis-értékek szerint az alsóbb mezőben foglalnak helyet, míg az amfibolandezitek (5., 8. sz.) a felsőbb mezőben, (ld. Niggli-féle háromszö­get!). Az oxidálódott vörös amfibolandezit (4. sz.) elhelyezése az elváltozás következtében a piroxénandezitek közelébe kerül, de a katamolekulanormák QLM háromszögében már az amfibolandezitek közt foglal helyet. A komlói andezitek keletkezésének korát illetőleg Balogh Kálmán felhívta a figyelmet arra, hogy a hirdi iparvasút Kossuth-akna és III. sz. légakna közti szakaszának nyugati oldalán levő egyik horhos mélyén (Id. térképen a 37. sz. lelőhelyet!) olyan andezitkibukkanás található, mely a felette levő hal­pikkelyes anyagot kemény, csengő agyagpalává alakítja át ; ebben az agyag­palában ugyan — (vékonycsiszolatát átnézve) — kontakt ásványt nem talál­tam, de a kőzet szövete a kontakt kőzetre jellegzetes szaruszirtes-szövetet mu­tatja. — Ezek szerint az andezitkitörés fiatalabb, mint a halpikkelyes agyag, azaz ha a halpikkelyes agyagot alsóhelvétnek vesszük, az andezitkitörés az alsó­helvétnél későbbi időben történt. Összefoglalás: 1. A mikroszkópi vizsgálatok és kémiai elemzések szerint a komlói andezitek lényegileg nem térnek el egymástól, több-kevesebb piroxéntartalmukat is tekintetbe véve. Ezeket az andeziteket egyazon magma­felnyomulás helyenként különbözően differenciált termékeinek lehet tekinteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom