Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 8. (Budapest 1957)

Sz. Lacza, J.: A Helleborus purpurascens W. et K. elterjedési adatai, ökológiai és cönológiai viszonyai

A faji sajátságokra érdekesen világítanak rá a cönológiai adatok is. A Carpaticumban : Fagetum (Fageto-Carpinetum) transsylvanicum, Querceto- Carpinetum trans, praerossicum, Qu.-Carpinetum transsylvanicum, Qu. roboris-sessiliflorae praerossicum, Qu. roboris-sessiliflorae transsylvanicum, Pruneto-Crataegetum, Spiraeetum ulmifoliae (Zóly. 1939/1957.) és a Cotoneasteretosum subass. (Zóly. 1939/1957.), Fagetum silvaticae-Festuca silvatica-s faciesben található Herkulesfürdőnél (Fekete ex verb.). Piceetumbân a Mármarosi havasokban (Andreánszky ex verb.). A Fagetum silvaticae másodrendű karakterfajaként szerepel Lengyelországban (S z a f e rnél.). A bükkösöktől a törpefenyő övig elterjedt a Keleti-Kárpátokban (S z a f e r : Element groski we florze nizu Polskiego, 1930, p. 38.). Ugyancsak ilyen megjelöléssel illeti Soó is a ,,Vegetáció tanulmányok a D-i Hargitán" c. dolgozatában. A Pannonicumban : Fagetum silvaticae, Querceto-Carpinetum, QuercetoPotentilletum albae, Tilio-Fraxinetum és Spiraeetum mediae (?) adja a számára megfelelő körülményeket. A tapasztalatok szerint mindenütt kikerüli a szárazabb-szubmediterrán jellegű tölgyes társulásokat. (Qu.-Lit. és Qu.—

Cot.) E helyen kell köszönetem nyilvánítani mindazoknak akik e munkám elkészítésénél segítségemre voltak, és adataikat rendelkezésemre bocsátották. Megjegyzések: Tévesnek bizonyult (Hayek Prodr. Bale. Flor. 1942, I

: 300) az az adat, amely Bosznia—Hercegovinára és Montenegróra vonatkozik. Valószínűleg szintén ezen az adaton alapszik a M á t h é -féle pannon—iílyr megjelölés is (AGH. 1940. T. III. 142.). Ugyancsak tévedésen alapuló adatok a következők : S c h i f f n e r: Monogr. Helleborum. Nova Acta Ksl. Leop. Carol. D. Aad. der Naturforscher 1890, 164. (Ungarn, Mátra apud Sadler, valószínűleg elírás a hely megjelölésénél) (Gerenda y; bei Pest, prope Budám (Herb. S t r e i n i t z) (a Pest-Budai két adat, mivel a Pilis hegyet akkor még ily megjelöléssel értették); bei Lovasberény, com. Alba (T a u s c h e r !). A A Ta us cher féle adat több máshoz hasonlóan szintén téves. Rövidítések Andr.= Andrae Botanische Zeitung 1853. XI. 412. — ABB = Acta Botanica Bohemica — Andrz. Ryz. — Andrzejowski Anton Rys. — Arch. = Arch. Siebenbürgen Landeskarte. Bs. mscr.= Boros Ádám naplója — Bükk mscr.= Bükkhegységi növényföldrajzi térképezés jegyzőkönyve. (Zólyomi, Baráth, Fekete, Horánszky, Jakucs, Pócs) — Buc. Sborn. KI. Prir. = Bucek J. Sbornik KJubu Prirodovedecké — BK = Botanikai Közlemények — BA = Botanisches Archiv — BO = Besser W. S. J. G. Primitae florae Galiciae austriacae ntriusque. Wiennae, 1809. — Bp. ft. = Budapest flórája (Borbás) — Borz. = Borzává v Podkarpatské Rusi (Studie geobotaniska) — Borb. = Borbás Vince — Borz. L. = Lisy na Borzave (Studie geobotanicka). Cs. L. = Csiki Lapok. Dom. = Domin K. Eszi. m. fl. = Esztergom megye flórája (Hazslinszky). Fr. 113. = Freyn in Math, és Term. Tud. Közelmények XIII. — Fuss = Fuss M. Transsilv. excursoria 1866. — Fl. P. C. Hung. C. VII. = Flora Pannonico Carpaticae Hung. Criticae VII. — Fl. R. P. = Flora Republicii Populäre Romina II. — Feicht. = Feichtinger Sándor — Fl. K. = Ocserk rasztitelnoszti i fiori Kárpáti. Moszkva, 1949. M. G. Popov — Flora C. C. C. P. VII. 58. = Flora Sz. Sz. Sz. R. Gönczi 69. = Gönczi L. Erd. Múz. Egy. Orvos-Természett. Évk. XV. 1890. 69. (Udvarhely megye flórájának főbb vonásai) —• Győrffy = Gyó'rffy István. HKv. — Erdélyi Nemz. Múz. és Tudományegy. herbáriumai Kolozsvár — HVv. = Vetőmagvizsgáló Állomás herbáriuma Kolozsvár — Harg. = Hargitai Z. •— HM — Herb. Hist-nat. Mus. Nat. Hung. — HU = Herb. Univ. Budapestinensis •— HH = Herb. Univ. Horticult. et Viticult. — Hilitz. = Hilitzer A. — Hruby = Hruby J, — HB = Herblich F. Flora der Bucowina Leipzig, 1859. 8. VI. 460. — Hazsl. = Hazslinszky Fr. — HD = Herb. Univ. Debreceniensis •— HBs = Herb. Boros Á. Jáv. = Jávorka Sándor — Jka. = Janka V.