Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 6. (Budapest 1955)

Bartha, F. ; Soós, L.: Die pliozäne Molluskenfauna von Balatonszentgyörgy

Inst. Geol. al Romaniei, 2, 1932). — J e k e 1 i u s, E. : Die Parallelisierung der pliozänen Ablagerungen Südost-Europas (Anarul Inst. Ge )1. al Romaniei, 77, 1935). — K o r m o s, T. : A mencshelyi édesvízi mészkő faunájáról (A halatcn Tud. tanulmányozásának eredményei : A Balatonmellék paleontológiája, 4, 1911). — L ó c z y, L. : A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (A Balaton tud.tanulmányozásának eredményei, I. 7, 1913). — Lörenthey, I.: Die pannonische Stufe von Budapest (Palaeontographica, 48, 1902). — Lörenthey, I. : Adatok a Balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez (A Balaton tud. taulmányozásának eredményei : A Balatonmellék paleontológiája, 4, 1905).— N e u m a y r, M. & P a u 1, C. M. : Die Congerien-u. Paludinenschichten Slavoniens u. deren Fauna (Abhanal. Geol. Reichsanstalt Wien, 7, 1875). — P a p p, A. : Die Molluskcnfauna des Pannon im Wiener Becken (Mitteil. Geol. Ges. Wien, 44, 1953). — Sandberge r, F.: Die Land- und Süsswasser-Conchylien der Vorwelt (Wiesbaden, 1870—75).— Schréter, Z. : A Budai- és a Gerecse-hegység peremi édesvízi mészkőelőfordulásai (Földtani Int. évi jelentése, 1951, 1953). — S o ó s, L. : Az öcsi felső-pontusi Mollusca fauna (Állattani Közlemények, 31, 1934). — Soós, L. : A Kárpát-medenoe Mollusca-faunája (Budapest, 1943).— S ü m e g h y J. : A Győri-medence, a Dunántúl és az Alföld pannóniai üledékeinek összefoglaló ismertetése (Földtani Int. Évkönyve 32, 1939). — Strausz, L. : A Melanopsisok változékonysága (Földtani Közlöny, 77, 1941). — Strausz, L. : Das Pannon des mittleren Westungarns (Annales Mus. Flung., Min. Geol. Pal., 35, 1942 [a] ). — Strausz, L. : Viviparusok a Dunántúl középső részének pannóniai korú rétegeiből (Földtani Int. Évkönyve, 36, 1942, [b]).— Wenz, W. : Gast-s ropoda extramarinaria tertiana, 1—4. (Berlin, 1923—30).— W e n z, W. : Die Molluskende Pliozäns der rumänischen Erdöl-Gebiete (Sen:kenbergiana, 24, 1942). Tafelerklärung Tafel IV. Fig. 1, 2, 3. Melanopsis bouéi affinis Handm. (x3). Fig. 4, 5, 6, 7, 8. Melanopsis kurdica Brus. (x3). Fig. 9. Melanopsis lepavinensis Brus. (x3). Fig. 10. Micromelania (üoniochilus) kochi (Fuchs). (x3). Fig. 11, 12, 13, 14, 15. Melanopsis decollata Stol. (x3). Fig. 16, 17, 18, 19, 20, 21. Melanopsis petrovici Brus. Nat. Grösse. Fig. 22, 23, 24. Gyraulus homalosomus Brus, (x 10). Tafel V. Fig. 1, 2, 3, 4. Planorbis confusus Soós (x5). Fig. 5, 6, 7. Valvata molnáráé Soós. (x 10). Fig. 8, 9, 10. Pseudamnicola margaritula (Fuchs). (xlO). Fig. 11, 12, 13. Strobilops tiarula pachychilus Soós. (xlO). Fig. 14. Pisidium sp. (x3). Fig. 15, 16, 17. Planorbarius grandis (Halav.). — Nat. Grösse. A balatonszentgyörgyi pliocén Mollusca-îauna írta Bartha Ferenc és Soós Lajos, Budapest A balatonszentgyörgyi téglagyár összesen 9,40 m vastagságú 12 rétege közül a 8. és 10—12. számúból jelentős, összesen 42 fajból álló Mollusca-fauna kjrült elő. Fontosságát emeli az a körülmény, hogy a 10. számú rétegből egy redősfogú masztodon csontmaradványai is előkerültek. Ez a lelet megerősítette a masztodonos réteg feküj ében és fedőj ében talált faunák korának közelebbi meghatározását. A fajok nagy része aligsós vízből való, kevesebb az édesvízi mocsári faj, még kevesebb a szárazföldi. Leggazdagabb a legalsó, 12. számú, aligsós vízben lerakódott réteg 28 fajból álló faunája. A felette következő, mocsári iszapból álló rétegek (11., 10) fokozatosan kiédesedő vízben rakódtak le, a 10. sz. réteg mocsári és szárazföldi fajok alkotta faunája jelentősebb. E Mollusca fauna a levantei időszak (plaisancien) mellett szól. A felső agyagréteg (8) faunájában már a szárazföldi csigák az uralkodók, jelezve, hogy az édesvizű tó akkorra már jórészt feltöltődött és a korábbi mocsár helyét fokozatosan erdőssé váló térszín foglalta el.