Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 6. (Budapest 1955)
Erdélyi, J.: Die Mineralien von Bicsad (Sepsibükszád) in Rumänien. II.: Pyroxene, Pseudomorphosen und Granate
24. P a c á k, O. : Basalte von Jesenik (Gesenke) und den angrenzenden Gebieten (Vêstnik král. ces. spol. muk Kl. II, 1928, Sep. p. 1—172 und Jb. f. Min., 1930 A, p. 554).— 25. Dan G i u s c a : Sur quelques Minéraux de Transylvanie (Bull. sect, scientif . Acad. Roum. Bukarest, 1929, 72, No. 6.). — 26. S t ü t z e 1, H. : Die Tracht von Augiten aus Basalttuffen der Eiiel (Jb. f. Min. 68A, 1934, p. 223— 240). — 27. M a u r i t z, B. : Die Eruptiv-Gesteine des MátraGebirges (Ungarn). (Jb. f. Min., 57, 1928, A, I, p. 339—396). — 28. M a u r i t z, B. & H a rw o o d, H. K: Der Basalt des Ságberges bei Zelldömölk (Ungarn), (Math. u. naturwiss. Anz. d. ungar. Akad. d. Wiss. Budapest, 55, 1937, p. 938—958 und Jb. f. Min. 1938, II, p. 348). — 29. M a u r i t z, B. : Die Mineralien in den Hohlräumen der Basalt von Halap und Gulács im Plattenseegebiete (Ungarn) (Min. u. Petr. Mitt., 50. 1938, p. 93—106 und Jb. f. Min. Referate, 1939, 1, p. 134).— 30. W i n c h e 11, A. N. : Mineralogische und petrographische Untersuchung der Gabbrogesteine von Minnesota (Amer. Geologist, 26, 1900, p. 151, 188 und Z. f. Krist., 36, 1902, p. 72—73). — 31. B a r t h, F. W. : Crvstallization of pyroxenes from basalts (The Amer. Min., 76, 1931, p. 193— 208).— 32. H i n t z e, C. : Handbuch der Mineralogie (Bd. 2, p. 1115). — 33. F e 11 e n b e r g, L. R. : Analysen verschiedener Walliser Mineralien (N. Jb. f. Min., 1868, p. 745). — 34. Z e d 1 i t z, O. : " Über titanreichen Kalkeisengranat (Cbl. f. Min., Abt. A, 1933, p. 225— 239). Sepsibükszádi ásványok (Bicsad, Románia) Ii. Piroxének, pszeudomorfózák és gránátok írta : Erdélyi János, Budapest A sepsibükszádi (Bicsad, Románia) andezitbányában előforduló pneumatolitos és miarolitos ásványok közül szerző régebbi dolgozatában a pszeudobrookit, apatit, magnetit, hematit, titanit és egy kérdéses ásvány ismertetése után jelen dolgozatában a piroxéneket, pszeudomorfózákat és gránátokat ismerteti. Vázolja a bánya ásványainak bonyolult genetikai viszonyait. A nagy számban előforduló piroxének a rombos és egyhajlású piroxének csoportjába tartoznak. Az előforduló rombos piroxének : 1. ensztatit, 2. hipersztén utáni magnetitparamorfózákra sapka vagy köpenyszerú'en párhuzamosan ránőtt ensztatit, 3. bronzitba hajló ensztatit és bronzitba hajló hipersztén, 4. jellegzetes hipersztén. E rombos piroxéneken a következő alakokat lehetett meghatározni : a{l00}, b{010}, m{llO}, i{21l}, e{212}, n{l20}, u{232} és *{3.10.0}. E kristályalakok mindössze 6-féle kombinációban szerepelnek. Szerző részletesen ismerteti optikai adataikat, megállapítja, hogy egyes hipersztén kristályok, valamint a hipersztén utáni magnetit paramorfózák felületének bronzos csillogását semmiesetre sem ilmenit-, hanem csak pszeudobrookit- esetleg brookit-pikkelykék okozhatják. A nagyszámú egyhajlású piroxéneken 13 kristályalak meghatározása sikerült. Ezek . a{l00}, b{010}, c{00l}, m{l 10,} f{310}, e[01l}, z{02l}, p{Î0l}, u{lll}, ^|ll2}, s{Tll} o{22l}, ;.{33l}. E 13 kristályalak 22 kombinációja ismeretes. E kombinációkon 4—9 kristályalak szerepelt. Optikai viselkedésük alapján a szerző következő egyhajlású piroxéneket határozta meg : 1. pigeonitok, 2. diopszid, 3. fassait, 4. hedenbergit-augitok, 5. egirin-augitok. Rajtuk sokszor észlelhetők utólagos pneumatolitos elváltozások. Az egyhajlású piroxének utólagos pneumatolitos hatások következtében gyakran a külső forma megtartásával vagy annak elvesztése kíséretében teljes egészükben pszeudomorfózákká alakultak. E pszeudomorfózák kémiai összetételük alapján részben a pirallolitok csoportjába tartoznak, részben egyetlen ismert ásványnak sem felelnek meg. Ez utóbbiak új elnevezését azonban bizonytalan összetételük miatt szerző fölöslegesnek tartja. A gránátok kémiai elemzésük alapján kevés Ti-tartalmú kalcium-vas-gránátoknak bizonyultak (andradit), melyek szokatlan módon kevés vizet tartalmaznak. A Sepsibükszádon előforduló más ásványfajok ismertetését szerző későbbi dolgozatában folytatja.
