Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1954)
Kol, E.: Algológiai és hidrobiológiai vizsgálatok a Szarvas környéki rizstelepeken. I. rész
Valószínűleg rizskísérő algafaj az Oedogonium Oryzae, amelyet Olaszországból írtak le. A Szarvas-környéki rizstelepek algatársulásainak számos olyan tagja van, amely hazánk több helyéről is ismert : Microcystis flos-aquae, M. marginata, M. aeruginosa, Gomphosphaeria tacustris, Rhabdoderma lineare, Aphanizomenon flos-aquae, Spirulina maior, Coelastrum microporum, Pedistrum Boryanum, Oedogonium rufescens, Spirogyra catenae) 'ormis, Botryococcus Braunii, Spirogyra decimina és Cladophora fracta Alföldünkön a leggyakrabban előforduló algafajok. A rizs és az algavegetáció kölcsönhatása Két algafaj tömeges elszaporodását figyeltem meg a Szarvas környéki rizstáblákon : Gloeotrichia natans-t és Cladophora fractá-t. A Gloeotrichia úgyszólván tiszta állományt alkot és sokszor több négyzetméter területen lepi el a víz színét. Ez az algavegetáció kevésbbé káros a rizsnövényre, mint a másik. A Gloeotrichia rendesen a nyílt víztükröket lepi el, és csak addig veszélyes, amíg a csírázó rizsnövényt beárnyékolja, mihelyt a rizs föléje emelkedik, nem veszélyes. A Cladophora fracta-vegetáció azonban mérhetetlen tömegben léphet fel. Az algafonalak körülfonják a rizst, egyrészt megakadályozzák a növekedést, másrészt pedig a meglehetősen vastag algaréteg alatt a víz nem tud a kellő hőmérsékletre felmelegedni. A Cladophora fracta-vegetáció alföldi állóvizeink ismert tömegvegetációja, amely megszáradva »meteorpapir«, »tiszapamuk«, »fődi rongy« néven ismert. A Szarvas környéki rizstelepeken nem láttam olyan nagy Cladophora fracta-tömeget, amely nagy kárt okozhatott volna a rizsben. Állandó tisztítással és esetleg rézgálic-adagolással állandóan küzdeni kell ellene. Nem minden rizstelepen lépnek fel a fonalas algák olyan mérhetetlen tömegben. Tapasztalatom szerint ez elsősorban az illető te'rület jellegével, valószínűleg az eredeti mikronövényzettel van összefüggésben, másodsorban pedig az ellene folytatott küzdelem intenzitásától függ ezen vegetáció elhatalmasodása a rizsföldeken. -* A Gloeotrichia eleinte csak néhány mm átmérőjű piszkos, zöldesbarna hólyagszerű telepeket képez, amelyek később megnövekednek, ellaposodnak, és néha 1—2 dm 2 nagyságú kocsonyás tömegek alakjában úsznak a vízen (III. tábla, 11.—13.). A Cladophora fracta vegetációban más fonalas algákat is találunk : Rhizoclonium hieroglyphicum, Microspora és Spirogyra fonalakat, amelyekhez természetesen a rengeteg epifiton mellett még a közte élő állatvilág is tartozik. A sűrűbb vetésű rizsben az alga vegetáció gyengébben fejlődik. Azonban az algavegetáció nemcsak hátrányos, hanem előnyös is lehet a rizsnövény szempontjából. A kék algák N-megkötése valószínűleg a mi rizsföldjeinken is jelentékeny szerepet játszik, éppen úgy mint Japánban, Jávában és Ceylonban. A rizsföldek algatársulásában a kék algák N-megkötő szerepe további vizsgálataim tárgyát fogja képezni. Ma még távol állunk attól, hogy hazánk rizstelepeinek mikronövényzetét ismerjük. A rizsföldek vize algatársulásainak minőleges megismerése az első lépés, utána a mennyiségi vizsgálatok, majd a talaj mikronövényzetének hasonló vizsgálata után következnének a táplálkozásbiológiai vizsgálatok.
