Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1954)
Deák, M.: Az ivádi hajminták anthropológiai vizsgálata. Előzetes közlemény
Az ivádi hajminták anthropológiai vizsgálata Előzetes közleményírta : Deák Márta, Budapest A Természettudományi Múzeum Embertani Tárának munkaközössége az elmúlt évek során rendszeres anthropológiai vizsgálatokat végzett Ivádon. A kutatások célkitűzése az volt* hogy a részleges endogámiaban élő isolatum biológiai státusát határozza meg természeti, gazdasági és társadalmi tényezők összefüggéseiben. 1950 és 1952 között részt vettem az Ivádon folyó kutatásokban mint a munkaközösség tagja. 1952 júniusában kezdtem meg az ivádi populáció egyénein a hajszál fizikális és mikroszkopikus vizsgálatát, s ennek első részleteként 303 személytől gyűjtöttem hajmintát. A 303 egyén közül'81 gyermek (2—12 évesek — 36 fiúés 45 leánygyermek) ; 63 férfi és 159 nő. A hajminták gyűjtésénél — az irodalomban ismertetett szempontok szerint —a lehetőségeket figyelembe véve — a jobb halántékról, közvetlenül a fejbőrnél vágtam le 20—70 mm-es hosszúságú és körülbelül 15—20 szálból álló haj- ч fürtöt. Az így gyűjtött hajmintákat külön-külön borítékolva, az összes fontos családi és személyi adatok és vonatkozások feljegyzésével készítettem elő a fizikális vizsgálatokra. Jelen tanulmányom az eddig végzett vizsgálatoknak a hajszál vastagságára vonatkozó metrikus adatai feldolgozását ismerteti. (A további vizsgálatok folyamatban vannak.) A hajszál vastagságának meghatározását mikroszkóppal okulár-mikrométerrel' végeztem. Scheffelt (6) eljárása nyomán. A hajszálak vastagságát minden egyénnél 4—4 hajszálon állapítottam meg, s a további feldolgozás alapjául a négy hajszál vastagságának átlaga szolgált. Vizsgálatom célkitűzése kettős volt : egyrészt e vizsgálati anyag alapján adatok szolgáltatása az emberi haj vastagsági viszonyaira vonatkozólag, másrészt, a családszövevényi adatok ismeretében a familiáris, illetőleg a genetikai vonatkozások meghatározása. A 303 egyén hajmintáinak mikroszkópos méretmeghatározásait követőleg adataimat korcsoportok és nemek szerint csoportosítottam. Az életkori csoportosításban a S t r a t z-féle gyermekcsoportok összevont kategóriáit vettem alapul 18 esztendős korig, 19—30 éves korig bezárólag 11 évet foglaltam össze, ezen túl a 60 éves korhatárig 10—10 évjáratot vontam össze, a 60 éven felüli egyéneket pedig egy korcsoportba osztottam. A megvizsgált személyek közül a legidősebb férfi 1882-ben, a legidősebb nő 1879-ben született. Az alsó korhatár mindkét nemnél két esztendősnél kezdődik (1050-ben születtek). Egy szomatikus tulajdonságot négy tényező befolyásolhat : életkor, nem., öröklés és környezet. Az életkori különbségek regisztrálására az anyagot a fent ismertetett korcsoportokra osztottam, és kiszámítottam a következő statisztikai paramétereket : n (egyénszám), M (arithmetikai átlag), m (az átlag hibája), <J % (variance), or (négyzetes eltérés), V (variációs szélesség). A korcsoportok közötti összehasonlítás előtt ellenőriztem, hogy az anyag ezeken belül homogén eloszlást mutat-e. Az eljárást ott ismertetem. — Mivel a szabadság foka nem túl nagy, a különbségek significantiáját a /-eloszláson alapuló módszerekkel ellenőriztem. Erre a
