Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1954)

Nemeskéri, J. ; Gáspárdy, G.: Megjegyzések a magyar őstörténet embertani vonatkozásaihoz. Az üllői és egri honfoglaláskori temetők embertani vizsgálata

hatók meg. Tehát az ország központi területein és az északnyugaton elhelyezkedő honfoglaló törzsek képviselik leginkább az akkori magyarságra jellemző turanid (mongolid) és europid-brachykran elemeket. Az ország északkeleti és keleti területein letelepült honfoglaló magyar törzsek embertani képében az említett típuselemeken kívül az ugor ethnikai elemmel kapcsolatos europoszibirid jelenléte is kimutatható. A Dunántúl keleti és déli területein megszállt törzsek embertani típusképletében az említett rasszelemeken kívül a nordikus, dinári, keleteuropid elemek állapíthatók meg. 4. A magyar őstörténet végső fázisának megismerése szempontjából különösen figyelemreméltó a hazai IX—X. századi honfoglaló magyar és honfoglaláskori, hazánk területén élt más ethnikai elemek (avarok, szlávok, frankok stb.)

2 összehasonlító régészeti és embertani vizsgálata. 5. Az üllői honfoglaló magyar temető 21 csontvázának paleo-pathológiai vizsgálati eredményei még nem elegendők arra, hogy a honfoglaló magyarság egészségügyi viszonyaira — az anyag csekély volta miatt — következtetni lehessen. Egy esetben rachitis, több esetben spondylosis volt megállapítható. Palaeo-pathológiai szempontból különös érdeklődésre tarthat számot a 14. sír csontváza (Ltsz. : 4229), amelyen kiterjedt articularis és periarticularis exostosisokat, továbbá spondyíosist, spondylarthrosist és morbus Aebelholtot (33.) állapítottunk meg. Irodalom : 1. A n g e 1, J. : Population size and mikroevolution in Greece (Cold Spring Harbor Symposia on Quantitativ Biology, 75, 1950, p. 343—351). — 2. В a r t a 1 о s, G y. : Honfoglaláskori s egyéb régiségleletek Egerben és vidékén (Arch. Ért., 19, 1899, p. 353—360). — 3. Bartucz, L. : Honfoglaláskori magyar koponyák (Magyar Nemzeti Múz. Gyűjt., 5, 1926, pp. 23). — 4. Bartucz, L. : Adatok a honfoglaló magyarok anthropológiájához (Arch. Ért., 1931, p. 113—119). — 5. Bartucz, L. : Zur Rassengeschichte Ungarns mit besonderer Berücksichtigung der finnisch-ugrischen Verwandtschaft (Fenno-Ugrica, 4, 1932, p. 115—120). — 6. В a r t u с z, L. : Über die anthropologischen Ergebnisse der Ausgrabungen von Mosonszentjános, Ungarn (Skythika, 2, 1929, 83—96). — 7. В a r t u с z, L. : A hevesi honfoglaló magyar csontváz (Folia Archaeologica, 1—2,1939, p. 204—208). •— 8. Bartucz, L. : Die Geschichte der Rassen in Ungarn, und das Werden des heutigen ungarischen Volkskörpers (Ung. Jahrb., 19, 1939, p. 281—320). — 9. Bartucz, L. : Adatok a koponyalékelés (trepanáció) és a koponyasebek kapcsolatának problémájához magyarországi népvándorláskori koponyák alapján (Ann. Biol. Univ. Szegediensis, 1, 1950, p. 389—435). — 10. Debec, G. F. : Paleoantropológia SSSR (Moszkva—Leningrád, 1948, p. 204, p. 224). — 11. Eicks t e d t, E. : Rassenkunde und Rassengeschichte der Menschheit (Stuttgart, 1934, p. 215—220 ; p. 259—272). — 12. F et t i с h, N. : A honfoglaló magyarság fémművessége (Arch. Hung., 21, 1935, p. 70—71 : p. 99—101 ; p. 106—107). — 13. F i e 1 d, H. : Contributions to the Anthropology of theSoviet Union (Smithsonian Misc. Coll., 7 70. No 13, 1948, p. 120—125). —• 14. Gerhardt, К. : Zur Brachykephalie und Schädelform (Zeitschr. f. Morph, und Anthr., 37, 1937—38, p. 277—489). — 15. G i n z b u r g, V. V. : Antropologicseszkie matériái, piobieíiíe pioiszhozsdenija naszelenija hazarszkogo kaganata (Zbornik muzeja Antr. i Etnogr., 13, 1951, p. 309—416). — 16. H a d d о n, A. С. : Les races humaines (Paris, 1930, pp. 327). — 17. H a j d u, P. : A magyarság kialakulásának előzményei (Nyelvtud. Értekezl.. 2, 1953, p. 1—92). — 18. H a m p el, J. : Újabb tanulmányok a honfoglaláskor emlékeiről (Budapest, 1907, pp. 850). — 19. H о о t о n, E. E. : The Indians of Pecos Pueblo (NewHaven, 1931, p. 34—35 ; p. 306). — 20. H u g, E. : Die Schädel der frühmittelalterlichen Gräber aus dem solothurnischen Aargebiet in ihrer Stellung zur Reihengräberbevölkerung Mitteleuropas (Zeitschr. f. Morph, u. Anthr., 38, 1940, p. 359—528). — 21. H u s z á r, G y. <S S с h r a n t z, D. : A fogszuvasodás elterjedése a Dunántúlon az újabb kőkortól az újabb korig (Fogorvosi Szem., 6—9, 1953, p. 57—89). — 22. I p о 1 y i, A. : Magyar mytologia (Budapest, 1929, pp. 389). — 23. L á s z 1 Ó, G y. : A honfoglaló magyar nép élete (Budapest, 1944, p. 143—161). — 24. L el о n g, M. : Le rachitisme (Traité de medicine, 77, 1953, p. 356.). — 25. L i p t á k, P. : Anthropologische Beiträge zum Problem der Ethnogenesis der Altungarn (Acta Arch., 7, 1951, p. 231—249). — 26. L i p t á к, P. : New Hungarian Skeletal Remains of the 10th Century from the Danube-Tisza Plain (Ann. Hist.-nat. Mus. Nat. Hung. 3, 1953, p. 277—287). — 27. L i p t á к, P. : La population de la région de Nógrád au Moyen,